NEW YORK, NEW YORK - SEPTEMBER 19: President of Ukraine Volodymyr Zelensky addresses world leaders during the United Nations (UN) General Assembly on September 19, 2023 in New York City. Dignitaries and their delegations from across the globe have descended on New York for the annual event. This year marks the 78th session of the General Debate at the UN Headquarters and will focus on the crisis of global warming. (Photo by Spencer Platt/Getty Images) Fotó: Spencer Platt
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Minden év szeptemberében, általában a hónap harmadik keddjén ül össze az ENSZ éves közgyűlése, amely lehetőséget teremt a résztvevők konzultációjára. A testületben minden államnak egy szavazata van, és legtöbbször az államok első számú vezetői utaznak tárgyalni. Idén az öt állandó tag közül három (Kína, Oroszország és Nagy-Britannia) nem állam- vagy kormányfői szinten vett részt a tanácskozáson. (A Biztonsági Tanács másik két állandó, tehát vétójoggal rendelkező tagja az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország, mellettük tíz nem állandó tagja van.)
Volodimir Zelenszkij és Joe Biden (Fotó: Drew Angerer/Getty Images)
Izrael, Ciprus és Niger
A közgyűlésén évek óta vita folyik a Biztonsági Tanács állandó tagjainak létszámnöveléséről. Szóba jött Európából Németország, Ázsiából India és Japán, Afrikából Egyiptom, Nigéria és Dél Afrika, Amerikából Brazília és Argentína. Döntés nem született, hiszen minél nagyobb egy testület, annál nehezebb a határozatok meghozatala. Szinte minden jelölt esetében vannak ellenvélemények, így a bővítés várat magára.
Sikertörténet viszont a szaúdi–izraeli tárgyalás.
A szaúdi királyság nemrég hosszú évtizedek ellenségeskedése után – kínai közvetítéssel – újra felvette a diplomáciai kapcsolatokat a Perzsa-öböl északi oldalán lévő Iránnal. Izrael az elmúlt években sorra rendezte kapcsolatait az arab világ több államával. Most folytatódtak a kétoldalú tárgyalások. Sok a bizonytalansági tényező, hiszen Izraelben a kormány döntéseivel szemben tömegek vonulnak rendszeresen utcára, Szaúd-Arábia óvatos reformokkal próbálkozik, míg Szíriában továbbra is polgárháború dúl, amelynek külső résztvevői az irániak, az amerikaiak, a törökök és az izraeliek.
Szintén a térséget érintette a megosztott Ciprus kérdése. A sziget mintegy kétharmada az Európai Unió tagja, fizetőeszköze az euró. Törökország ellenőrzése alatt a törökök lakta egyharmad áll. Recep Tayyip Erdogan török államfő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a ciprusi kérdés Észak-Ciprus függetlenségének elismerésével oldható meg, amit eddig csak Törökország tett meg. Legközelebb december 7-én lesz török-görög találkozó a helyzet megvitatására.
Fekete-Afrika kapcsán is komoly viták voltak.
Niger, ahol puccsal eltávolították a korábbi franciabarát államfőt, komoly támogatást (katonait is) kapott két szomszédos államtól. A térség nagy része elítélte a hatalomátvételt, de például Algéria nem hajlandó sem katonai beavatkozásra, sem a francia csapatok átengedésére a légterén. Emellett Líbiában továbbra is polgárháború zajlik, és van esély a harcok Csádra való átterjedésére is, amely új helyzetet teremtene. A Száhel-övezet a szervezett bűnözés, a nemzetközi terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem egyik központja. Így ha a térségben nem lesznek stabil kormányok, akkor feltartóztatatlanul megindul a migráció, amelynek fő iránya csakis Európa lehet.
Az Európai Unió részéről az egyes afrikai államokkal megkötött szerződések, csak tompítani tudták a menekült áradatot, megállítani nem, így Észak-Afrikából óriási létszámú menekült indul el naponta. Az ENSZ, ahol a taglétszám nagyobbig része a harmadik világból van, nagyon óvatosan foglal állást a kérdésben. Olaszország – ahova rendszeresen érkeznek lélekvesztőkkel vagy az NGO-k hajóival a migránsok – megtelt. Az Észak-Afrikához közeli Lampedusa szigete élhetetlenné vált, a helyi lakosok tiltakoznak. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy a haditengerészet meg fogja akadályozni a migránsokat szállító hajók elindulását az észak-afrikai térségből. A szintén a helyszínre látogató Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tíz pontos tervet terjesztett elő, amely koncepció más, mint Rómáé. Von der Leyen szerint a cél a migránskérdés szabályozása és az elosztás. Nyugat-Európa néhány állama már zárja határait a bejönni akarók elől, míg mások, például a németek továbbra is azt képviselik, hogy szükségük van migránsokra a munkaerőpiacon.
Nincs közelebb a béke
Az idei közgyűlés legfontosabb kérdése az orosz-ukrán háború volt, ám előrelépés nem történt. A nyugati világ jelentős része belefáradt a másfél éve tartó háborúba. Az Ukrajnának küldött fegyverszállítmányok kezdenek csökkenni, de a békével kapcsolatos tárgyalásokon nincs áttörés. Az USA rendkívül óvatosan kezd kihátrálni Ukrajna egyoldalú támogatásától. Egyiptom a nyugati nyomás ellenére sem hajlandó Ukrajna fegyveres támogatására. Szintén jelzés értékű, hogy India a G20-as csúcs házigazdájaként meghívta az Afrikai Uniót, de Ukrajnát nem. A Krími Platformon még az Ukrajnával szimpatizáló államok sem értettek egyet Kijev jóvátételre vonatkozó kéréseivel.
Az ukrán gabonaexport kapcsán kiéleződtek az ellentétek a határ menti uniós tagállamokkal.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ közgyűlésén név szerint támadta Lengyelországot, Szlovákiát és Magyarországot, az orosz érdekek képviseletével vádolva meg őket. Válaszul a lengyel vezetés bejelentette, hogy Ukrajna fuldoklik, és vigyázni kell, hogy senkit se rántson magával. Lengyelország a kritikára válaszul leállította a nagyarányú fegyverszállítást. Az ENSZ kiváló fórum lehetne a béketárgyalásokra, ám jelenleg az ukrán és az orosz álláspont nem is közelíti egymást.
Zelenszkij bízik a katonai győzelemben, és amíg Putyin áll Oroszország élén, tárgyalni sem hajlandó.
Szokásos napi üzenetei egyikében bejelentette, hogy Oroszország 2025-ig tud kitartani, egy másikban, hogy az ukrán csapatok még az idén elérik a Krím félszigetet. Utóbbi azért érdekes, mert az ukrán csapatok az őszi offenzívában eddig az egyik frontszakaszon két, míg a másikon 5,4 négyzetkilométert foglaltak el. A közgyűlésén Zelenszkij Oroszország kizárását is követelte a Biztonsági Tanács állandó tagjai közül.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte, hogy a háborút az Egyesült Államok irányítja.
Az ukránok és az oroszok kölcsönösen felszólították a másik fél katonáit a kapitulációra. A frontokon óriási a pusztulás, a halottak és a sebesültek száma drasztikusan növekszik. Az anyagi kár felbecsülhetetlen. Ukrajna megemelte költségvetését 317 milliárd hrivnyával, amelynek 96 százalékát fordítják védelemre. Közben a kínai külügyminiszter négy napos moszkvai tárgyaláson vett részt, az Európai Unió viszont következő külügyminiszteri ülését Kijevbe tervezi. A magyar államfő és a külügyminiszter is felszólalt az idei közgyűlésen. A hazai küldöttség számos sikeres, kétoldalú tárgyalást bonyolított le.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ közgyűlésén (Fotó: Spencer Platt/Getty Images)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
