A halál az emberi lét egyik legnagyobb tabuja

Halandók vagyunk. Mindannyian tudjuk, mégsem beszélünk róla. A halál az emberi lét egyik legnagyobb tabuja, pedig a születésünk pillanatától életünk magában hordozza a véget. Mindenszentek ünnepéhez közeledve az emlékezés szövi át a gondolatainkat, és ebben óhatatlanul benne van az elmúlás. Mert kérdés, hogyan lehet jól búcsúzni, szépen elmenni.

Fotó: MTI

A Magyar Hospice Alapítvány küldetése

A hospice ellátás nemcsak a kórházi ápolást jelenti, hanem ambuláns gondozást, otthoni ápolást és a gyászolók támogatását szolgáló csoportos találkozásokat, beszélgetéseket

– mondja el Muszbek Katalin, a Magyar Hospice Alapítvány orvos igazgatója, aki Polcz Alaine-nel együtt alapította meg a több mint harminc éve működő intézményt. – A legnagyobb változást az hozta, hogy a nőknek el kellett menniük dolgozni, nem tudtak a betegek, idősek mellett otthon maradni, akik így életük végén kórházba kerültek, és ott haltak meg. A gyerekek pedig azt látták, hogy a szülők félrevonulva sírnak otthon, nem beszélnek az elmúlásról, maguk sem tudják, hogyan kezeljék azt. Muszbek Katalin fontosnak tartja, hogy a családok segítséget kapjanak a nagybetegek ellátásában, ugyanis a dolgozó családtagoknak sem szakmai tudásuk nincs az ápolásról, sem a társadalmi berendezkedés nem teszi lehetővé, hogy feladják munkájukat. Ezért az alapítvány segít az élet végi minőségi betegellátásban, ami a fizikai, a lelki és a spirituális szenvedések enyhítését jelenti. A gondozás alapvetően palliatív ellátásra épül, ami nem aktív gyógyítás, hanem a meglévő tünetek kezelése, a betegek életminőségének javítása. Otthonápolás formájában ez már a kistelepüléseken is elérhető. Az elmúlt években sokat fejlődött az ellátás.
 

Bár kis lépésnek tűnik, mégis hatalmas siker, ha a tízes skálán nyolcas fájdalommal jön a beteg, akit emiatt mozdítani sem lehet, majd sikerül kettes-hármas szintre csökkenteni vagy akár megszüntetni a panaszokat megfelelő gyógyszer-kombinációval. Ugyanilyen fontos, amikor a gyógytornász a teljesen fekvő állapotból felállít egy beteget, aki így lassan a kertbe is ki tud sétálni. Ezek a változások nagyon sokat számítanak, ha a betegnek nincs lehetősége az élet megfelelő megélésére

 – teszi hozzá a szakember. Az időskorral járó fizikai és szellemi hanyatlás eltérően és különböző életkorban, de a legtöbb embert érinti. A változások egy része a körülményeket is befolyásolja, előfordulhat, hogy az állami idősgondozási és egészségügyi rendszer segítségét kell igénybe venni. Nehéz elfogadni, ha már a mindennapi tevékenységekhez is támogatásra van szükség vagy ha be kell látni, hogy az egyedüllét kínzó magányát egyre nehezebben viseli az ember. Csikós Dóra mentálhigiénés szakember, a Magyar Hospice Alapítvány keretén belül működő Élet végi tervezés program vezetője szerint fontos, hogy az emberek egészségük teljében is nyíltan beszéljenek elmúlásuk hozadékairól. A program információs hátteret biztosít személyesen, telefonon és e-mailen a megfelelő döntések meghozatalához. Ha ezek a kérdések nem az utolsó hónapokban kerülnek elő, akkor az a haldoklónak is könnyebbség, és a rokonoknak is nyugodtabbá teheti a gyászidőszakot.  

– Előfordul, hogy felhív valaki: az anyukáját kiadják a kórházból, mit lehet tenni. Tanácsot tudunk adni a megoldáshoz.  Vannak segédleteink a temetkezéssel, a végrendelettel vagy az örökösödéssel kapcsolatban is. Kevesen tudják, hogy az ember a digitális lábnyomáról ugyanúgy rendelkezhet, mint egyéb vagyontárgyáról, sőt használhatunk is  bizonyos digitális eszközöket arra, hogy saját szándékainknak megfelelően alakítsuk ki a halálunk után rólunk őrzött emlékeket. 

A műhelymunkákon foglalkozunk a végesség elfogadásával, mert ennek megértése nyugodtabb távozást és más szemléletet ad az élet végi döntéseket illetően

 – magyarázza Csikós Dóra. Sok családban merül fel az a probléma, hogy nem tudnak otthon maradni, folyamatos felügyeletet biztosítani az idős szülőknek, hozzátartozóknak. Ilyenkor megpróbálják hozzátartozójukat egy idősek otthonában elhelyezni, ahol folyamatos felügyelet mellett társaságot és programot is biztosítanak számára. Putnokon, a Vigyázó Kezek Idősek Otthona 33 férőhellyel rendelkezik, ápolást, személyre szabott, fizikai, egészségügyi, mentális, életvezetési ellátást nyújt.

A szabadtéri főzéshez fejtik a borsót a putnoki idősek otthona lakói. Fotó: Gyurán Ferencné

– Az ellátottak többsége különböző foglalkozásokon vesz részt, így szinten tudjuk tartani az állapotukat. Nemcsak itt laknak, hanem itt élnek.

 Hanyatló kognitív funkciókkal is megpróbáljuk bevonni az időseket a közösség életébe, hogy ne csak a négy fal között éljék a mindennapjaikat

– meséli Gyurán Ferencné, az otthon szakmai vezetője a szüreti mulatság forgatagában. A fapadokon és székeken az idősek épp a frissen készült sült tököt, szőlőt és almás pitét majszolják, és már várják a helyi irodalmi és daloskör fellépését, illetve a sok felajánlásnak köszönhetően a gazdag tombolát. Az otthon tavasztól őszig kerti rendezvényeket tart, az idősek nagyon kedvelik a gasztronómiai jellegű programokat, a közös főzésbe gyakran bekapcsolódnak. Most éppen egy idős úr tart néhány szál kolbászt a parázs fölé, miközben a hölgyek a káposztás cvekedli utolsó simításait végzik. 

Hámozzák a burgonyát, nagy nevetések közepette vágják a hagymát, ilyenkor lecsót, paprikás krumplit vagy bográcsgulyást főzünk. Legutóbb töltöttkáposzta-partink volt, amin a hozzátartozók is részt vettek. Közösen tekertük fel a 188-féle tölteléket. Egy továbbképzésnek köszönhetően ismerjük a hospice szemléletű ellátást, amelyet haldoklóknál alkalmazunk is. Végigkísérjük az utolsó heteit, ott vagyunk mellette, nem hagyjuk egyedül 

– hangsúlyozza Gyurán Ferencné.

Drága a szép halál

A hasonló gondoskodó intézményekbe hosszú a várólista, nehéz bejutni. A keresletnövekedés magával hozta a luxusnyugdíjasházak megjelenését is, amelyek sokszor egy lakás áráért és további havidíj fejében kiemelkedő szolgáltatást nyújtanak, például izgalmas életstílust olyan programokkal, mint a 75 év felettiekre specializált lovaglás vagy úszás. Emellett innovatív egészségügyi technológiát, gasztronómiai, wellness és kulturális élményeket kapnak a beköltözők.

A probléma, hogy a hasonló minőségű szolgáltatás megvásárlása viszonylag kevés idős számára elérhető. A fogyasztói társadalom, a szekularizáció és a paraszti rítusok kiveszése nyomán ma sokszor az mehet el szépen, aki ezt meg tudja finanszírozni. Barabás Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar docense szerint ma a halmozás a legfontosabb érték, ami az utolsó pillanatokban értelmét veszti, így kialakult társadalmi elvárásként a diszkrét, csendes, környezetet nem terhelő halál, ami viszont toxikus a haldokló és a gyászolók számára is. A tanatológia oktatása pontosan ezen a gyakorlaton szeretne változtatni. 

Kutatások bizonyítják, hogy az orvosok sokszor éppen amiatt választják a szakmát, hogy legyőzzék az erős halálfélelmüket, ami abból fakad, hogy nem tudják kezelni az elmúlásukat. 

Az elmúlt két évtizedben elindult a szemléletváltás. Ma már például a fiatalabb orvosok nem a szakzsargon mögé bújva mondják el a problémát, így próbálva elkerülni a pánikot, hanem közérthetően osztanak meg valós információkat, szem előtt tartva a beteg tájékozódáshoz való jogát. Ugyanakkor még mindig probléma, hogy jelenleg azokat a szakmákat tartjuk megbecsülendőnek, amelyek az élet megőrzésével foglalkoznak, mert a halál nem a társadalomban elvárt sikert jeleníti meg. Összességében szükség lenne az elmúláshoz való viszonyulás megváltoztatására, humánusabb körülményekre és az élet végi döntés tudatos kezelésére.

Borítókép: Halottak napja Indiában (Fotó: MTI)