Bátor , Ákos 2024. február 27.
logo
A turanizmus eszméjét a testvérkeresés hívta újra életre

A nemzeti öntudat erősítése a kommunista diktatúra céljaival ellentétes

Bényei Adrienn
2023.10.20. 10:17 2023.10.20. 10:24
A nemzeti öntudat erősítése a kommunista diktatúra céljaival ellentétes

Japán térkép került elő a magyarok turáni rokonságáról. Az 1933-ban született művet, amely a finnugor, a szamojéd, a türk-tatár, illetve a mongol és tunguz népeket helyezte Eurázsia térképére, tíz évvel később Magyarországon is kinyomtatták. Felvetődik a kérdés, mit takar a turáni rokonság, mit jelentett egykor a turanizmus, a turáni gondolat, és hogyan él tovább ma.

A ritka papírrégiségek adásvételével és bemutatásával foglalkozó Boston Rare Maps oldalán nemrég feltűnt egy példány, amelyen az szerepelt, hogy „a japán eredeti térkép nyomán kiadja a magyarországi Turán-Szövetség”. A kiadó szerint ötszáz példányban készült atlaszon angol és japán nyelvű helyneveket, illetve egyéb feliratokat is láthatunk, a különböző csoportok lakóhelyei pedig néprajzi kutatásokon alapulnak. A finnugor, a szamojéd, a türk-tatár, illetve a mongol és tunguz népeket helyezték Eurázsia térképére. A 48×74 centiméteres nyomaton mindezek mellett további információk is láthatók: a nyomtatást az állami Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet készítette, látható a kiadás éve, 1943, illetve a koronás címeres jelkép is.

Turán
Az Ősök napja rendezvényen felvonuló lovasok. Fotó:  MTVA/Faludi Imre

 

A turáni népek közös eredetének eszméje

A turanizmus vagy a turáni gondolat a turáni népek közös eredetének és mai összetartozásának eszméje. Cholnoky Jenő egyetemi tanár így definiálta a „turáni” fogalmát: „»A túráni« fogalma nem nyelvészeti, nem történelmi, nem néprajzi, nem politikai, hanem tisztán geographiai. Túráni az, ami Túránból származik, vagy még ma is Túránban él és fejlődik. Beszélhetünk tehát túráni népekről, túráni műveltségről, túráni népszokásokról, sőt bizonyos tekintetben túráni nyelvről is.” Turánon mégis egy jól behatárolható földrajzi területet értett, ami ma a Turáni-alföld nevet viseli, s az Irántól északra fekvő területeket foglalja magába. A turanizmus elvei a gazdaságilag gyorsan fejlődő ázsiai országokban is gyökeret vertek. A magyar–japán kapcsolatokat a két világháború között kiépítő Magyar Nippon Társaság hatására Tokióban megszületett a Japán Turáni Szövetség, amelynek egyik legfontosabb alakja, Kitagava Sikazó 1933 júniusában állította össze a szóban forgó térképet.

Fehér Csaba történész, a Trianon Múzeum munkatársa szerint 

a turáni eszme jelentős volt a maga korában, és ennek ma is érezhető a hatása. Történelmi szükségszerűségnek tekinthető, hogy minden nép keresi saját eredetét, kulturális és nyelvi rokonságát, ebből fakadóan pedig természetes politikai szövetségeseit. A turáni eszme a turáni népek közös eredetének, rokonságának és összetartozásának gondolata.

A turanizmus a pángermán és a pánszláv kulturális és politikai ideológiák ellensúlyozására született meg a XIX. században. Kulturális és politikai ideológiá­jának alapvetése, hogy olyan nép, mint például a magyar, nem egy kis, elszigetelt és rokonság nélküli nemzet, hanem egy nagyobb, közös kulturális, nyelvi közösség részei. Magyarországon 1910-ben alakult meg a Turáni Társaság, más néven a Magyar Ázsia Társaság. A tudományos társaságnak többek között olyan jeles tagjai voltak, mint a geográfus Cholnoky Jenő vagy a nyelvész Ligeti Lajos. Kutatásaik minden kétséget kizá­róan a tudományos eredetkutatás élvonalába tartoztak. Eredményeikkel a magyar nemzettudatot erősítették, valamint a turáni, illetve türk népek tudományosan bizonyított rokonságával kirántották a magyarságot az „elszigeteltségből”, kiterjesztették az összetartozás gondolatát. A két világháború közötti években politikai támogatást is kaptak. A második világháborút követően a kommunista ideológia kulturális diktatúrája szélsőségesen nacionalista kategóriába sorolta és betiltotta a további kutatásokat, valamint azok eredményeinek publikálását annak ellenére, hogy a két világháború közötti szélsőjobboldali ideológiák kialakulásában szinte semmi szerepe nem volt. A magyar nemzeti öntudat erősítése a kommunista diktatúra internacionalista céljaival szöges ellentétben állt. 

A turanizmus magas színvonalú nyelvi, kulturális, néprajzi és történeti kutatásai sem maradhattak ki a kor politikai eseményeinek és társadalmi változásainak, erőszakosan átalakított, politikai­lag vezérelt bölcseleti eszmerendszerének hatása alól

A rendszerváltás után új erőre kapott az eszmerendszer, és az eltelt több mint három évtized, de leginkább az elmúlt tíz esztendő számos újabb bizonyító erejű tudományos kutatást eredményezett. Ma már a magyar–türk rokonságot tudományos alapon nem vonhatja kétségbe senki. 

A turanizmus eszméjét a testvérkeresés hívta újra életre, a tudomány bizonyította, a nemzettudat erősíti, a nemzeti érdek támogatja. Nem vagyunk egyedül, nem vagyunk kevesen, nem vagyunk gyengék és nem vagyunk kicsik. Bár vannak, akik ezek ellenkezőjére szeretnének tanítani bennünket

 – foglalja össze a történész.

 

A magyar nyelv rokonsága

Alternatív elméletek látnak napvilágot a magyar nyelv rokonságáról is. A nyelvtudomány jelenlegi álláspontja szerint a magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozik. A finnugor nyelvrokonság elméletét bizonyított tényként ismeri el a Magyar Tudományos Akadémia. Azonban a magyarság kialakulásával és ősi vándorlásával kapcsolatban az antropológia és újabban a genetika is ettől jelentősen eltérő képet rajzol fel a tudományos kutatások alapján. A honfoglaló magyarság embertani, genetikai eredetét messze az Urálon túlra, a közép-ázsiai sztyeppvidékre lokalizálja. 

Természetesen egy népesség genetikai eredetét és a különböző időszakokban az adott népesség nyelvét, valamint annak változásait külön célszerű vizsgálni, azonban a kettőt nem lehet teljesen elválasztani egymástól.

Az utóbbi időben egyre több nyelvész mutat rá a nyelvészeti „családfák” sablonos mivoltára. 2002-ben publikálta az erre vonatkozó kutatásait Angela Marcantonio professzor, a római La Sapienza Egyetem nyelvész kutatója, aki történeti és uráli nyelvészetet tanít. A szerző azt állítja: „Az uráli, finnugor, ugor nyelvcsalád elmélete nincs tudományos tényekkel és érvekkel alátámasztva.” 

A kutatók fontosnak tartják, hogy a kérdéskör súlyához méltóan és elfogulatlanul, kizárólag szakmai szempontokat figyelembe véve, tudományos felkészültséggel foglalkozzanak e témával.

 

Borítókép: A Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés Kárpát-medencei magyar hagyományőrző és civil szervezetek részvételével valósult meg (Fotó: Éberling András)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.