A ritka papírrégiségek adásvételével és bemutatásával foglalkozó Boston Rare Maps oldalán nemrég feltűnt egy példány, amelyen az szerepelt, hogy „a japán eredeti térkép nyomán kiadja a magyarországi Turán-Szövetség”. A kiadó szerint ötszáz példányban készült atlaszon angol és japán nyelvű helyneveket, illetve egyéb feliratokat is láthatunk, a különböző csoportok lakóhelyei pedig néprajzi kutatásokon alapulnak. A finnugor, a szamojéd, a türk-tatár, illetve a mongol és tunguz népeket helyezték Eurázsia térképére. A 48×74 centiméteres nyomaton mindezek mellett további információk is láthatók: a nyomtatást az állami Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet készítette, látható a kiadás éve, 1943, illetve a koronás címeres jelkép is.
A turáni népek közös eredetének eszméje
A turanizmus vagy a turáni gondolat a turáni népek közös eredetének és mai összetartozásának eszméje. Cholnoky Jenő egyetemi tanár így definiálta a „turáni” fogalmát: „»A túráni« fogalma nem nyelvészeti, nem történelmi, nem néprajzi, nem politikai, hanem tisztán geographiai. Túráni az, ami Túránból származik, vagy még ma is Túránban él és fejlődik. Beszélhetünk tehát túráni népekről, túráni műveltségről, túráni népszokásokról, sőt bizonyos tekintetben túráni nyelvről is.” Turánon mégis egy jól behatárolható földrajzi területet értett, ami ma a Turáni-alföld nevet viseli, s az Irántól északra fekvő területeket foglalja magába. A turanizmus elvei a gazdaságilag gyorsan fejlődő ázsiai országokban is gyökeret vertek. A magyar–japán kapcsolatokat a két világháború között kiépítő Magyar Nippon Társaság hatására Tokióban megszületett a Japán Turáni Szövetség, amelynek egyik legfontosabb alakja, Kitagava Sikazó 1933 júniusában állította össze a szóban forgó térképet.
Fehér Csaba történész, a Trianon Múzeum munkatársa szerint
a turáni eszme jelentős volt a maga korában, és ennek ma is érezhető a hatása. Történelmi szükségszerűségnek tekinthető, hogy minden nép keresi saját eredetét, kulturális és nyelvi rokonságát, ebből fakadóan pedig természetes politikai szövetségeseit. A turáni eszme a turáni népek közös eredetének, rokonságának és összetartozásának gondolata.
A turanizmus a pángermán és a pánszláv kulturális és politikai ideológiák ellensúlyozására született meg a XIX. században. Kulturális és politikai ideológiájának alapvetése, hogy olyan nép, mint például a magyar, nem egy kis, elszigetelt és rokonság nélküli nemzet, hanem egy nagyobb, közös kulturális, nyelvi közösség részei. Magyarországon 1910-ben alakult meg a Turáni Társaság, más néven a Magyar Ázsia Társaság. A tudományos társaságnak többek között olyan jeles tagjai voltak, mint a geográfus Cholnoky Jenő vagy a nyelvész Ligeti Lajos. Kutatásaik minden kétséget kizáróan a tudományos eredetkutatás élvonalába tartoztak. Eredményeikkel a magyar nemzettudatot erősítették, valamint a turáni, illetve türk népek tudományosan bizonyított rokonságával kirántották a magyarságot az „elszigeteltségből”, kiterjesztették az összetartozás gondolatát. A két világháború közötti években politikai támogatást is kaptak. A második világháborút követően a kommunista ideológia kulturális diktatúrája szélsőségesen nacionalista kategóriába sorolta és betiltotta a további kutatásokat, valamint azok eredményeinek publikálását annak ellenére, hogy a két világháború közötti szélsőjobboldali ideológiák kialakulásában szinte semmi szerepe nem volt. A magyar nemzeti öntudat erősítése a kommunista diktatúra internacionalista céljaival szöges ellentétben állt.
A turanizmus magas színvonalú nyelvi, kulturális, néprajzi és történeti kutatásai sem maradhattak ki a kor politikai eseményeinek és társadalmi változásainak, erőszakosan átalakított, politikailag vezérelt bölcseleti eszmerendszerének hatása alól
A rendszerváltás után új erőre kapott az eszmerendszer, és az eltelt több mint három évtized, de leginkább az elmúlt tíz esztendő számos újabb bizonyító erejű tudományos kutatást eredményezett. Ma már a magyar–türk rokonságot tudományos alapon nem vonhatja kétségbe senki.
A turanizmus eszméjét a testvérkeresés hívta újra életre, a tudomány bizonyította, a nemzettudat erősíti, a nemzeti érdek támogatja. Nem vagyunk egyedül, nem vagyunk kevesen, nem vagyunk gyengék és nem vagyunk kicsik. Bár vannak, akik ezek ellenkezőjére szeretnének tanítani bennünket
– foglalja össze a történész.
