Az ország hatalmas léptekkel halad afelé, hogy behozza lemaradását olyan korábban nyitó szomszédaitól, mint az Egyesült Arab Emírségek. Ha valami mindenhol látható Szaúd-Arábiában, Rijádtól AlUláig, Hajbartól Dzsiddáig, az az építkezés. A legtöbb helyen utak, szállodák, nyugati színvonalú látogatóközpontok épülnek, bár a sajtóban a hangsúly a nagy projekteken van. Igen, tény, hogy Dzsiddában egy kilométeres felhőkarcoló épül, hihetetlenek a Neom nevű új város méretei is, de a projektek nagy része nagyon is emberi szintű.
Hajbarban egy ősi oázisvárost mentenek meg, és teszik már most részben lehetővé, hogy a turisták is láthassák. Nyugatiak még nem nagyon állnak a pénztárnál várakozó sorban, de a helyiek és az iszlám világból érkező látogatók már megrohanták a települést. A csoda már ebben a korai állapotban kibontakozik, a pálmák alatt futó, tiszta vízű csatornák, a sárga, a zöld és az ég kékjének keveredése önmagában is lenyűgöző, de nemsokára maga a dombokra épült romváros is megnyílik.
Dzsiddában gőzerővel mentik az óváros épületeit, melyek rá is szorulnak a mentésre – egy-két évtizednél többet a többségük már aligha bírt volna ki. A hely hangulata megragadó, a különleges építészet, az utcán sütött, nem mindennapi ételek illata nagyon más attól, amit Európában megszoktunk. Az emberek – még túlnyomóan csak a helyiek – este hét után elárasztják a nappal kihalt utcákat. A szaúdi élet ilyenkor kezdődik igazán, a lampionok fényénél. Sehol sem érezni, hogy közel Jemen, közel a vörös-tengeri háború, pedig még két év sem telt el azóta, hogy magát Dzsiddát is jelentős támadás érte a húszik részéről. Terrortámadások pedig történtek 2020-ban és 2023-ban is. Az emberek egy része beszélget, mások csocsóznak, míg a leterített szőnyegen sokan a szabad ég alatt imádkoznak. Mindez szó szerint méterekre egymástól, és az imádkozók sem látszanak megsértődni azon, ha a csocsózók hangosan ünnepelnek egy gólt. Ez tolerancia, ha nem is nyugati típusú – és nem is lesz soha az. Mély és nagyon erős ez a kultúra, és végtelenül más, mint a miénk.
