A Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálat szerint februárban az átlagos felszíni levegő hőmérséklete 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal haladja meg az 1991–2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve. Tavaly június óta minden hónap melegebb volt a korábbi évek azonos időszakához képest.

Az idei február volt a legmelegebb
Pomázon, a Meselia nyugati lejtőjén, Sarkadi Attila agrármérnök gyümölcsösében gyönyörűen virágzanak a kajszibarackfák. A domb tetején a hatalmas, ősrégi pomázi hosszúszárú cseresznyefa is virágba borult. Gyönyörködünk a kert szépségében, de Sarkadi Attila hamar elveszi a kedvünket. – Több héttel előbbre van a természet, mint ahogy megszoktuk – magyarázza a szakember.
Minden évben egy kicsit korábban jön a tavasz már jó ideje. Három évtizede kezdődött, bár arra nem emlékszem, hogy február végén virágoztak volna a barackfák. Az egyik probléma ezzel az, hogy ilyenkor még nincsenek méhek. Március közepén a déli órákban hallani néha egy-egy kóbor méh döngését, de többségük ilyenkor még nem hagyja el a kaptárokat.
A meleg miatt a biológiai keringés elindult a fákban, ezért kezdtek el február végén virágozni. Méhek hiányában azonban a beporzás elmaradt, a termékenyülés sokkal gyengébb. A másik probléma, hogy megnyúlik a fagyveszélyes időszak. Régen húszévente egyszer vitte el a fagy a barackot fagyos szentek idején. Az utóbbi időben viszont négy év alatt két-háromszor is megtörtént, hogy a korai virágzás után hidegbetörés következett. A nagyon jó kondícióban lévő fák a mínusz egy-két fokot képesek rövid ideig elviselni, de a mínusz négy fok már teljesen letarolja a virágokat és a terméskezdeményeket is.
A kitolódott fagyveszélyes időszak miatt lassan az ipari sárgabarack-termesztést nem is tudják itthon rentábilisan megvalósítani. Pomáz környékén nagyon sok a sárgabarack-ültetvény, amelyek tulajdonosai lassan a csőd szélén állnak. Termést kínálnak fizetségként a mezőgazdasági munkásoknak, mert a több éves terméskiesés miatt forráshiánnyal küzdenek, ugyanakkor metszeni kell és a növényvédelemre is szükség van. A termesztésbe egész vegetációs időszak alatt pénzt és munkát kell befektetni az ültetvényeken, akkor is, ha nincs termés. Ez viszont anyagilag ellehetetleníti a gazdákat.
Az elmúlt két hetet egyelőre túlélték a barackosok, de minimális az esély arra, hogy áprilisban nem fog fagyni. Igaz, vannak olyan módszerek, amivel megpróbálnak védekezni a kár ellen. Ezek közé tartozik a vízpermet, amivel nem szabad leállni, folyamatosan kell permetezni a fákat nulla fok alatt. A meleget árasztó fagyvédelmi gyertya is segíthet, ám ez egyrészt nagyon drága, másrészt csak mínusz két fokig hatékony.
Furcsa ezt kimondani, de a globális felmelegedés miatt a fagy az egyik legveszélyesebb tényező – hangsúlyozza Sarkadi Attila. – A többi gyümölcsfa esetében is jelentősek a károk. Tavaly a cseresznyénk és a meggyünk is lefagyott. Talán a körte és az alma terem biztonsággal, mert jóval később virágoznak. Megoldás lehet, ha a gyümölcsösök esetében a gazdálkodók fagytűrő, egyre később termő fajtákat termesztenek.
Közepes vagy késői virágzású, tehát jobban bírja a fagyot például a Gönci magyar barack. Azonban mínusz négy-öt fok környékén ez is súlyosan károsodik. Sarkadi Attila szerint számítani kell arra, hogy a felmelegedés miatt néhány gyümölcsfajtától meg kell válni, és helyüket mediterrán gyümölcs, mint például a füge veszi majd át. Gyümölcsösében néhány régi fajtát is mutat, amelyek termése nem annyira szabályos, így nem elég piacképes, de nagyon ellenálló. Ma már kevés helyen találhatók ilyen fák. Sokáig élnek, nem húsz évig, mint a mai sárgabarackfák.