A Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálat szerint februárban az átlagos felszíni levegő hőmérséklete 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal haladja meg az 1991–2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve. Tavaly június óta minden hónap melegebb volt a korábbi évek azonos időszakához képest.
Az idei február volt a legmelegebb
Pomázon, a Meselia nyugati lejtőjén, Sarkadi Attila agrármérnök gyümölcsösében gyönyörűen virágzanak a kajszibarackfák. A domb tetején a hatalmas, ősrégi pomázi hosszúszárú cseresznyefa is virágba borult. Gyönyörködünk a kert szépségében, de Sarkadi Attila hamar elveszi a kedvünket. – Több héttel előbbre van a természet, mint ahogy megszoktuk – magyarázza a szakember.
Minden évben egy kicsit korábban jön a tavasz már jó ideje. Három évtizede kezdődött, bár arra nem emlékszem, hogy február végén virágoztak volna a barackfák. Az egyik probléma ezzel az, hogy ilyenkor még nincsenek méhek. Március közepén a déli órákban hallani néha egy-egy kóbor méh döngését, de többségük ilyenkor még nem hagyja el a kaptárokat.
A meleg miatt a biológiai keringés elindult a fákban, ezért kezdtek el február végén virágozni. Méhek hiányában azonban a beporzás elmaradt, a termékenyülés sokkal gyengébb. A másik probléma, hogy megnyúlik a fagyveszélyes időszak. Régen húszévente egyszer vitte el a fagy a barackot fagyos szentek idején. Az utóbbi időben viszont négy év alatt két-háromszor is megtörtént, hogy a korai virágzás után hidegbetörés következett. A nagyon jó kondícióban lévő fák a mínusz egy-két fokot képesek rövid ideig elviselni, de a mínusz négy fok már teljesen letarolja a virágokat és a terméskezdeményeket is.
A kitolódott fagyveszélyes időszak miatt lassan az ipari sárgabarack-termesztést nem is tudják itthon rentábilisan megvalósítani. Pomáz környékén nagyon sok a sárgabarack-ültetvény, amelyek tulajdonosai lassan a csőd szélén állnak. Termést kínálnak fizetségként a mezőgazdasági munkásoknak, mert a több éves terméskiesés miatt forráshiánnyal küzdenek, ugyanakkor metszeni kell és a növényvédelemre is szükség van. A termesztésbe egész vegetációs időszak alatt pénzt és munkát kell befektetni az ültetvényeken, akkor is, ha nincs termés. Ez viszont anyagilag ellehetetleníti a gazdákat.
Az elmúlt két hetet egyelőre túlélték a barackosok, de minimális az esély arra, hogy áprilisban nem fog fagyni. Igaz, vannak olyan módszerek, amivel megpróbálnak védekezni a kár ellen. Ezek közé tartozik a vízpermet, amivel nem szabad leállni, folyamatosan kell permetezni a fákat nulla fok alatt. A meleget árasztó fagyvédelmi gyertya is segíthet, ám ez egyrészt nagyon drága, másrészt csak mínusz két fokig hatékony.
Furcsa ezt kimondani, de a globális felmelegedés miatt a fagy az egyik legveszélyesebb tényező – hangsúlyozza Sarkadi Attila. – A többi gyümölcsfa esetében is jelentősek a károk. Tavaly a cseresznyénk és a meggyünk is lefagyott. Talán a körte és az alma terem biztonsággal, mert jóval később virágoznak. Megoldás lehet, ha a gyümölcsösök esetében a gazdálkodók fagytűrő, egyre később termő fajtákat termesztenek.
Közepes vagy késői virágzású, tehát jobban bírja a fagyot például a Gönci magyar barack. Azonban mínusz négy-öt fok környékén ez is súlyosan károsodik. Sarkadi Attila szerint számítani kell arra, hogy a felmelegedés miatt néhány gyümölcsfajtától meg kell válni, és helyüket mediterrán gyümölcs, mint például a füge veszi majd át. Gyümölcsösében néhány régi fajtát is mutat, amelyek termése nem annyira szabályos, így nem elég piacképes, de nagyon ellenálló. Ma már kevés helyen találhatók ilyen fák. Sokáig élnek, nem húsz évig, mint a mai sárgabarackfák.
– Ötven évvel ezelőtt, permetezés és vegyszerezés nélkül is úgy néztek ki, mint most. Emlékszem, ezekről a fákról már gyerekkoromban is szedtünk szelíd gesztenyét, naspolyát vagy rétesalmát. Van árpával érő körtefánk is, viszonylag korai, már most virágzik – visz közel büszkén Sarkadi Attila, hozzátéve, hogy a nemesítők időnként visszatérnek ezekhez a régi fajtákhoz, mivel ellenállók a betegségekkel szemben.
A szántóföldi növénytermesztésben nincsenek fagyproblémák, ott az egyre növekvő szárazság jelent gondot, ami szintén az éghajlatváltozás következménye. Egyre melegebb az egész Kárpát-medence. Lengyelországban van most olyan időjárás, ami nálunk harminc éve volt. Korábban ott csak burgonya termett meg, ma már Lengyelország is sokféle szántóföldi növényt termeszt versenyképesen. Magyarországon a kukorica lassan annyira kockázatos lesz, hogy csak a drága öntözéssel hoz kiszámítható hozamot. A búzatermés viszonylag stabil, mert júniusban kell aratni, és tavasszal általában van annyi csapadék vagy víztartalék a talajban, hogy többnyire biztonsággal betakarítható.
Molnár László meteorológus véleménye szerint megszoktuk az utóbbi években az enyhe teleket. Ez azzal jár, hogy nincsenek kemény fagyok, nem pusztulnak el a kártevők, alig látunk havat. Erős melegedés zajlik az elmúlt évtizedekben (szárazföldön két fok körül), ennek köszönhető a jelenség. A hírekből ismert másfél fokos felmelegedés az óceánokkal együtt értendő, amelyek jobban elnyelik a hőt. A szárazföldnek nincs ilyen jó hővezetési képessége, így jobban fel is melegszik, a maradékot pedig visszasugározza. Magyarországon is érezhető kétfokos hőmérséklet-emelkedés. Ha egy hónap két fokkal melegebb az 1900-as évek elejét jelentő referenciaérték szerint számított átlagosnál, az már nem különös. Az elmúlt december és január ilyen pozitív anomáliákkal telt el, a február viszont hétfokos pozitív anomáliát hozott. A korábbi rekordokat is 2,4 fokkal múlta felül, sőt a mérések kezdete óta feljegyzett márciusok között is a hetedik legmelegebb lett volna az idei február.
Ez a hét fok természettudományos értelemben nem magyarázható meg, de a kiváltó okokat meg tudjuk jelölni – mondja el Molnár László. – Az egyik az El Nino jelenség, ami a Csendes-óceán trópusi régiójában figyelhető meg. El Nino idején a tengerfelszín hőmérséklete több tízmillió négyzetkilométeren magasabb az átlagosnál legalább fél fokkal.
Ellentéte a La Nina, amikor a hőmérséklet az átlagosnál fél fokkal alacsonyabb. Tavaly június óta az El Nino fázisában vagyunk, amely decemberben érte el a csúcsot, kétfokos pozitív anomáliával. Ez úgy befolyásolja Magyarország időjárását, hogy az óceánokból ilyenkor a légkörbe kerülő hőtöbblet miatt még melegebb lesz a hőmérséklet az egész bolygón, és kiemelten a téli időszakban.
Nyáron az El Nino másik hatása, hogy a megnövekedett tengeri hőtermelés melegebb vizet és jobb párolgást hoz. Így a légkör globális víztartalma megnő, amely az egész bolygón érezhető, de régiónként más-más hatást vált ki. Magyarországon ezért az El Nino erős fázisa húszszázalékos csapadéktöbbletet hoz nyáron. Ez a legutóbbi hónapokban nem oszlott el egyenletesen az ország területén, inkább az Északi-középhegységben és a Dunántúlon volt több csapadék, míg az Alföld déli és keleti részein alig esett. Itt már most is találni gyenge vagy közepes mértékű aszállyal érintett területeket.
Az aeroszolok hiánya szintén problémát okoz. Ezek természetes és mesterséges eredetűek lehetnek. A mesterséges eredetűek csökkenéséről Magyarország- és Európa-szerte szó van.
Hazánkban a nyolcvanas években még komoly nehézipari tevékenység folyt, az energia előállítása nagyrészt szén égetéséből származott, ami nagy mennyiségben engedett a légkörbe kén-dioxidot és kormot. Ezek a részecskék visszaverik a sugárzást, tehát az élő környezetben alacsonyabb hőmérsékletet produkálnak: csak ez a jelenség 0,3–0,6 fokkal hidegebb teleket eredményezett. Az elmúlt évtizedekben a nehézipar szinte megszűnt Magyarországon, a meglévő kéményekre pedig kén- és szénszűrőket építettek. Nagyon jelentősen tisztult a levegő, az aeroszolok hiányában Európa melegedett a legjobban a földrészek közül az elmúlt évtizedekben. Kontinensünk élen jár a tiszta levegőért való küzdelemben, így a kén-dioxid-kibocsátás a kilencvenes évek eleje óta a negyedére csökkent.
– Harmadik okként a napfoltciklus csúcsát lehet említeni, amely 11 éves periódus, és közeledünk a 2025-ös csúcsponthoz. Ilyenkor kissé több sugárzás érkezik a Napból, ami egy-két tized fokot emel a hőmérsékleten. Már a tavaly szeptember is jóval melegebb volt az átlagnál, júniusi hőmérséklet volt jellemző. A nyár tehát a mérések szintjén is négy hónapból állt – teszi hozzá Molnár László.
Most februárban gyakorlatilag áprilisi időjárás volt, ami berobbantotta a vegetációs időszakot: a növények rügyeznek és virágoznak. A probléma, hogy a fagy márciusban teljesen természetes jelenség Magyarországon. Tehát, ha a hőmérséklet egy ciklon hatására az átlagos környékére csökken, akkor az ország hatvan-hetven százalékában reggeli fagyok is előfordulnak és máris fagykárok jelentkezhetnek. Ezekben a napokban éppen ilyen időszakot élünk, bár a hétvégén fellélegezhetnek a gyümölcsösök tulajdonosai, de március 25. és 27. között újra átlagosra csökken a hőmérséklet, és ismét fagyveszély várható.
A gazdák jelenleg csak reménykedhetnek, hogy enyhe fagy várható, nem csökken a hőmérséklet mínusz egy-két fok alá, így megmenekülnek a színpompás fák a februári április következményeitől.
Borítókép: Virágzó gyümölcsfák Pomázon, Sarkadi Attila gyümölcsösében (Fotó: Kurucz Árpád)
