Az orosz–ukrán háborúban az amerikai kongresszus blokkolta az Ukrajnának ígért hatvanmilliárd dollárt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök láthatóan kapkod. A hadsereg eddigi főparancsnokát, nyílt bírálóját az évszázados hagyományokat be nem tartva, személyesen Londonnal egyeztetve nevezte ki nagykövetté. A főparancsnokot és helyettesét katonai szolgálatra alkalmatlannak találták, így felmentették. Az új főparancsnok sem képes csodát tenni, és az ukrán hadsereg lassan hátrál. Zelenszkij azt is bejelentette, hogy nem foglalkozik az ellene tervezett orosz merényletkísérletekkel, bár eddig öt ilyen történt. Néhány nappal később már tízről beszélt.
Emmanuel Macron francia elnök pár nappal ezelőtt meglepte a világot és saját vezérkarát, hogy ha kell, NATO-erőket küld Ukrajnába. A felháborodás a nyugati szövetségen belül is óriási volt: Joe Biden amerikai elnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is elhatárolódott, ugyanakkor néhány ország (a lengyelek és a baltiak) támogatták a javaslatot. Macron időközben puhította tervezetét, mondván, az csupán egy lehetőség a jövőre. Zelenszkij szerint országának nyugati támogatásra, pénzre és fegyverre van szüksége, NATO-csapatokra nem. Macron meglepetésre lemondta ukrajnai látogatását.
Az ellentétek akkorára nőttek a nyugati szövetségi rendszeren belül, hogy március közepén weimari csúcstalálkozóra került sor a német, a francia és a lengyel vezetés között, ahol külön német–francia megbeszélés is folyt. Németország óriási viták után döntött: nem hajlandó Taurus rakétákat szállítani Ukrajnának. A kormányban részt vevő pártok és a három ellenzéki párt közül kettő felsorakozott Olaf Scholz kancellár véleménye mögé: Németország nem szállít olyan támadófegyvereket, amelyekkel Ukrajna orosz területeket tudna megtámadni. Új fejlemény, hogy a britek saját védelmükre kérik a német rakétákat, cserébe az eddig Nagy-Britannia védelmét szolgálókat adnák át Ukrajnának. Az orosz parlament egyhangúlag kérte Németországot, hogy ne szállítson Taurus rakétákat Ukrajnának.
Óvóhelyhiszti Nyugat-Európában
A háború nyomán óvóhely-hisztéria kezdődött Nyugaton. Németországban mindössze hatszáz létesítmény van, míg Helsinkiben félmillió embert lehet elhelyezni. Varsó bejelentette, hogy a lakosság négy százalékának elég a jelenlegi kapacitás, de az óvóhelyek elavultak, így 117 millió zlotyért újakat építenek. Lengyelország egyéb bejelentései közé tartozik, hogy Varsó ötven, az előző vezetés által kinevezett nagykövetet leváltott, az új lengyel kormány pedig közölte, ha az államfő nem nevez ki új nagyköveteket, akkor ügyvivőket alkalmaznak a mandátuma lejártáig. Varsó továbbá javasolta, hogy a NATO-ban a tagállamok katonai kiadásai érjék el a GDP három százalékát. A tagállamok durván fele képes a két százalék elérésére, a németeknek ehhez is hatmilliárd euróra lenne szükségük.
Február második felében Rammsteinben újabb konferencián tárgyalt ötven ország az orosz–ukrán háború jövőjéről – Oroszország nélkül. A cseh vezetés javasolta, hogy az EU vásárolja meg az Ukrajna számára szükséges 800 ezer darab 155 milliméteres lőszert és adja Kijevnek. Törökország szívesen lenne a helyszíne az orosz–ukrán tárgyalásoknak. Az ukrán válasz az volt, hogy nem hajlandóak leülni Oroszországgal, Ferenc pápa békejavaslatát is durván elutasították.
Az orosz elnökválasztás semmiféle meglepetést nem hozott: Vladimir Putyin győzött. Beszédében ismertette az orosz biztonságpolitika koncepcióját és az atomfegyver esetleges bevetésének körülményeit. Az orosz pozíciók változását jelzi, hogy a Perzsa-öbölben közös haditengerészeti gyakorlatot tartott Oroszország, Kína és Irán. India bejelentette, hogy önkéntesei részt vesznek az orosz–ukrán háborúban Oroszország oldalán, de India kiszáll az Oroszországgal közös katonai repülőgép-programjából, Örményország pedig felmondta az Oroszországgal fennálló védelmi szerződését. Az orosz–ukrán állóháború megoldása egy amerikai–orosz megállapodás lehet, valószínűleg a novemberi amerikai választások után.
Új fejlemények a gázai háborúban
A gázai háborúnak is számos új fejleménye van. A Vörös-tengeren bekövetkezett, jemeni húszi támadások nyomán a Szuezi-csatorna forgalma, és ezzel az egyiptomi bevételek drasztikusan csökkentek. Az egyiptomi font alapkamata 27,25 százalék lett, megszűnt az egyiptomi valuta rögzített árfolyama a dollárhoz képest. Egy nap alatt a font árfolyama hatvan százalékot zuhant. A helyzetet bonyolítja, hogy az Indiai-óceánon sincs kereskedelmi biztonság. A szomáliai kalózok rendszeresen támadnak hajókat Afrika keleti partjainál, a jemeni húszik pedig bejelentették, hogy mostantól nemcsak a Vörös-tengeren, hanem az Indiai-óceán térségben is számolni kell velük. A következmény a káosz, a bizonytalanság és az árak emelkedése lesz.
Joe Biden bejelentette, hogy a háború kezdete óta több mint száz esetben támogatta katonailag Izraelt, de az izraeli miniszterelnök politikájában már több a káros, mint a hasznos elem. A török vezetés, amely jó pár éve ellenségként kezeli Izraelt, úgy nyilatkozott, hogy nem a Hamász a terrorista erő, hanem Izrael. Az izraeli csapatok előrenyomulásának (a Hamász huszonnégy zászlóaljából eddig tizennyolcat vertek szét) következtében a palesztin halottak száma túllépte a harmincezret, egyharmaduk gyerek, így a világban nő az Izrael-ellenesség.
A Távol-Keleten Kína – miközben támogatja Oroszországot Ukrajnával és a Nyugattal szemben – gondosan elemzi a katonai cselekményeket, készül a tajvani helyzetre és emeli a katonai kiadásait. A kínai tömegpusztító fegyverek nem vetekszenek az amerikaiakkal, mégis Peking – háta mögött tudva az orosz arzenált – stratégiai paritást ért el az USA-val szemben. Forró tavasz elé nézünk. Csak remélni lehet, hogy a józan ész fog győzedelmeskedni.
Borítókép: A weimari csúcs (Fotó: Getty Images)
