Óvóhelyhiszti Nyugat-Európában
A háború nyomán óvóhely-hisztéria kezdődött Nyugaton. Németországban mindössze hatszáz létesítmény van, míg Helsinkiben félmillió embert lehet elhelyezni. Varsó bejelentette, hogy a lakosság négy százalékának elég a jelenlegi kapacitás, de az óvóhelyek elavultak, így 117 millió zlotyért újakat építenek. Lengyelország egyéb bejelentései közé tartozik, hogy Varsó ötven, az előző vezetés által kinevezett nagykövetet leváltott, az új lengyel kormány pedig közölte, ha az államfő nem nevez ki új nagyköveteket, akkor ügyvivőket alkalmaznak a mandátuma lejártáig. Varsó továbbá javasolta, hogy a NATO-ban a tagállamok katonai kiadásai érjék el a GDP három százalékát. A tagállamok durván fele képes a két százalék elérésére, a németeknek ehhez is hatmilliárd euróra lenne szükségük.
Február második felében Rammsteinben újabb konferencián tárgyalt ötven ország az orosz–ukrán háború jövőjéről – Oroszország nélkül. A cseh vezetés javasolta, hogy az EU vásárolja meg az Ukrajna számára szükséges 800 ezer darab 155 milliméteres lőszert és adja Kijevnek. Törökország szívesen lenne a helyszíne az orosz–ukrán tárgyalásoknak. Az ukrán válasz az volt, hogy nem hajlandóak leülni Oroszországgal, Ferenc pápa békejavaslatát is durván elutasították.
Az orosz elnökválasztás semmiféle meglepetést nem hozott: Vladimir Putyin győzött. Beszédében ismertette az orosz biztonságpolitika koncepcióját és az atomfegyver esetleges bevetésének körülményeit. Az orosz pozíciók változását jelzi, hogy a Perzsa-öbölben közös haditengerészeti gyakorlatot tartott Oroszország, Kína és Irán. India bejelentette, hogy önkéntesei részt vesznek az orosz–ukrán háborúban Oroszország oldalán, de India kiszáll az Oroszországgal közös katonai repülőgép-programjából, Örményország pedig felmondta az Oroszországgal fennálló védelmi szerződését. Az orosz–ukrán állóháború megoldása egy amerikai–orosz megállapodás lehet, valószínűleg a novemberi amerikai választások után.
Új fejlemények a gázai háborúban
A gázai háborúnak is számos új fejleménye van. A Vörös-tengeren bekövetkezett, jemeni húszi támadások nyomán a Szuezi-csatorna forgalma, és ezzel az egyiptomi bevételek drasztikusan csökkentek. Az egyiptomi font alapkamata 27,25 százalék lett, megszűnt az egyiptomi valuta rögzített árfolyama a dollárhoz képest. Egy nap alatt a font árfolyama hatvan százalékot zuhant. A helyzetet bonyolítja, hogy az Indiai-óceánon sincs kereskedelmi biztonság. A szomáliai kalózok rendszeresen támadnak hajókat Afrika keleti partjainál, a jemeni húszik pedig bejelentették, hogy mostantól nemcsak a Vörös-tengeren, hanem az Indiai-óceán térségben is számolni kell velük. A következmény a káosz, a bizonytalanság és az árak emelkedése lesz.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!