Peter Dowd munkáspárti képviselő azzal sem foglalkozik, használ-e az afrikaiaknak vagy éppen maguknak az elefántoknak a törvény. Megelégszik erkölcsi fölényének leszögezésével. „Nem mondom el nekik, és nem követelem, hogyan kezeljék a vadon élő állataikat. Én azt mondom, és azt hiszem, e Ház számos képviselője is ezt mondja, hogy nem akarjuk ezeket az undorító trófeákat ebben az országban.” Az importtilalom kritikusai azzal érveltek, hogy a tervezet figyelmen kívül hagyja az afrikai országok aggodalmait, a közösségek természetvédelmi szakértelmét, és kérdéses a mögöttes elgondolás tudományos hitelessége. Bill Wiggin konzervatív képviselő rámutatott: az afrikaiak megdöbbentőnek találják, hogy a brit politikusok nem törődnek az állatok által fenyegetett életekkel, dühösek az erényeskedő javaslatok miatt, amelyek nélkülözik a tudományos hitelességet, és megtagadják a tényeket. Idézte a namíbiai környezetvédelmi miniszter, Pohamba Shifeta brit kollégájához írt levelét is, amelyben elítélte a törvényjavaslatot, mint a neokolonializmus felé tett regresszív lépést: „Az ön törvényjavaslata azt sugallja, hogy az ön ítéletei felülírják meglátásainkat és szakértelmünket.” Végül megszavazták az importtilalomról szóló törvényjavaslatot, hatalmas pofont adva az afrikai környezetvédelemnek.
Botswana elnöke megfenyegette a németeket, elárasztja őket elefántokkal
A Hyde Parkba is tízezret küldene.

Elefántügyben a legfontosabb ország Botswana, itt él a világ legnagyobb populációja, a becslések szerint több mint 130 ezer állat, ami a világ agyarosainak egyharmadát teszi ki. Ez nagy kihívás a helyieknek: gyakoriak a konfliktusok az emberek és a vadállatok között, romlik a környezeti állapot, mivel az elefántok nagy területet foglalnak el, és jelentős mennyiségű növényre és vízre van szükségük. Az elnök szerint az elefántcsordák eltapossák az embereket, elpusztítják az otthonokat és a termést. Az elefánt igazi dúvad, ha nincs józan vadgazdálkodás.
Botswana kezeli az elefántokat
De szerencsére Botswanának van elefántkezelési terve. Széles körű területrendezési programot hajtottak végre, és részletes cselekvési tervet dolgoztak ki. A program része például egy elefántcsontkészlet-kezelő rendszer is, amely biztosítja az agyaranyag józan használatát. Része az állatok védelme és a bűnüldözés, ember–elefánt konfliktuskezelés, az élőhelyek kezelése és az összekapcsolhatóságának vizsgálata, a társadalmi és gazdasági keretek feltárása, valamint a megőrzési kapacitás észszerű keretek között való fenntartása. Az ország együttműködést kötött a szomszédos államokkal, Namíbiával, Angolával, Zambiával és Zimbabwével, hogy a térség elefántállományát egyetlen összefüggő populációként kezeljék, és integrálják a vadgazdálkodást az egyes közösségek gazdálkodásába.
Az afrikaiak tudják, hogy kell megóvniuk elefántjaikat, de ehhez szükségük van az európai segítségre is. Nem kioktatásra, hanem azokra a vadászokra, akik turistaként érkeznek és tekintélyes pénzt hajlandók fizetni egy-egy trófeáért. Ebben a helyzetben jelentette ki Mokgweetsi Masisi, hogy a vadászat korlátozása gazdasági károkat okozna az afrikai közösségeknek az elefántok számának robbanásszerű növekedése miatt. Szerinte Afrika fizeti meg az árát annak, hogy megőrizzék ezeket az állatokat a világnak. És ebben nem szabad akadályozni őket.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!