Újraindul Magyarországon az Uber

A megosztáson alapuló, közösségi gazdaság a nyugati országokban széleskörűen elterjedt, de Kelet-Közép-Európában is a szemünk láttára változtatja meg az üzleti környezetet. Ennek egyik jelentős képviselője az Uber, amely nyáron újraindul Magyarországon. A hírt vegyesen fogadja a taxistársadalom.

Hamarosan újra Magyarországon az Uber. Fotó: Bach Máté

Kovács Áron főiskolai docens A közösségi gazdaság (sharing economy) jelenléte a magyar gazdaságban című tanulmányában hangsúlyozza, hogy a technológiai és gazdasági változásokkal összefüggésben végbemenő társadalmi változások (a birtoklás helyett a megosztás került előtérbe) kedveztek az új rendszer elteljesedésének. A virtuális online piacterek leküzdötték a földrajzi nehézségeket, nagy tömegeknek vált elérhetővé bármi, bármikor, bárhonnan. A megosztás globális léptéket öltött. Magyar kutatók 2016-ban állapították meg, hogy jól beazonosítható fogyasztói szegmens veszi igénybe a közösségi szolgáltatásokat. Őket főként a nyitottság, a rugalmasság és a költségtudatosság jellemzi, illetve extrovertáltak, nagyra értékelik a személyes élményen alapuló igénybevételt. A közösségi gazdaság vállalkozásai öt működési tényező határozza meg, amelyek a hiteles értékelő rendszer, a gyors kiszolgálás, az élményszerű vásárlás, a fenntarthatóság és a gazdasági előny.

A közösségi gazdaság két emblematikus cége, az Uber és az Airbnb is viszonylag hamar megjelent Magyarországon. Mindkettő átrendezte saját gazdasági szegmensét, illetve számos ellenérzést váltott ki, amelyek nyomán születtek korlátozó intézkedések is. Az Airbnb kapcsán főleg a helyi lakosságot védő intézkedések nehezítik ma a rövid távú lakáskiadást, de a legnagyobb botrány az Uber 2016-os kivonulását kísérte. A cég akkor már hónapok óta jelen volt Budapesten, a mobilapplikációra épülő szolgáltatásuk egyre népszerűbbé vált. 

Az applikáció a taxis diszpécserközpontok kihagyásával közvetlenül kötötte össze az utasokat az Ubernek dolgozó sofőrökkel, jellemzően olcsóbban a helyi taxistarifáknál. A világ számos nagyvárosában tüntettek a cég ellen, a taxisok azzal vádolták az Ubert, hogy elveszi a megélhetésüket.

A magyar piacon különösen súlyosan jelentkezett a probléma, mivel alig egy évvel az Uber megjelenése előtt született meg a budapesti taxisrendelet a hatóságilag rögzített árakról. Az árversenytől megszabadult taxisok érdekvédelmi szervezetei előre jelezték, hogy az Uber illegálisan működik majd, és hogy a céljuk csírájában elfojtani a szolgáltatást Budapesten. Az Uber azt kommunikálta, hogy nem taxiszolgáltatónak, hanem közösségi fuvarozónak tekinti magát. Rob Khazzam, a cég közép- és kelet-európai terjeszkedésért felelős vezetője 2014 novemberében úgy fogalmazott, hogy az Uber innovációt hoz a valódi újításokat régen nem látott szektorba, és olyan környezetben hoz alternatívát, amely nincs hozzászokva a fejlődéshez. A nemes elképzelést azonban a brit The Guardian birtokába jutott 124 ezer dokumentum, köztük 83 ezer e-mailt és beszélgetést rögzítő fájl cáfolta, amelyekből kiderült, hogy a cég számos országban – köztük Magyarországon – politikusoknál lobbizott 2013 és 2017 között azért, hogy neki kedvező jogszabályok szülessenek. Magyarországon ez nem sikerült, az Uber a kedvezőtlen szabályozás miatt inkább a kivonulást választotta.

A taxisok bizonytalanok a cég visszatérésével kapcsolatban. A nagyobb taxitársaságok sofőrjei Budapesten tartanak az Ubertől, mert gyengének ítélik a piacot és a bevételüket is. Többen panaszkodnak a magas költségekre és a kevés utasra. Úgy látják, a Bolt taxitársaság autói elviszik a repülőtérre érkező külföldiek nagy részét, mert azok ismerik a cég applikációját, ami megegyezik a saját hazájukban használttal. Ezzel nagyon nehéz felvenni a versenyt. Az utcán is a Bolt autóiból van a legtöbb, a hagyományos társaságokat szinte csak azok a magyar utasok hívják, akik ragaszkodnak a telefonos megrendeléshez.

 További probléma, ha egy sofőr bérli az autóját, mert akkor ennek költsége mellett szinte alig tud megélni. Egy fiatal taxis elárulta, hogy várja az Uber indulását, mert már csak ebben bízik, és amint lehetséges, azonnal átigazol hozzájuk. Ha mégsem jön össze, abbahagyja a taxizást. Tudja, hogy a Főtaxival fognak együtt dolgozni, de legfontosabb a számára, hogy az Uber konkurencia lehet a Boltnak, hiszen több országban van jelen.

– Nem való nekem a hagyományos taxitársaság – teszi hozzá a név nélkül nyilatkozó sofőr. – Nem tudok alkalmazkodni a régimódi rendszerhez, inkább az a típus vagyok, aki változó időszakban állna rendelkezésre, de azonnal rendelhető lenne. Most akkor kell jelen lenni, amikor van fuvar, így a reggelek nagyon fontosak, de az nem az én időszakom. Inkább délután jövök ki, akkor viszont kevés a fuvar.

A Főtaxival való együttműködés biztosítja, hogy az Uber ne fuvarozhasson olcsóbban, mint a hatósági tarifa. Összességben a cég visszatérése csak a márka újbóli megjelenését jelenti, de ez a várakozások szerint bőven elég ahhoz, hogy a külföldiek inkább az Uber név alatt futó sofőröket rendeljék. A fiatal taxis szerint ők nem foglalkoznak az árral, ugyanakkor kétségesnek tartja, hogy a hagyományos taxitársaságok túl fogják-e élni a nemzetközi vállalatok jelenlétét.

Metál Zoltán, az Országos Taxisszövetség elnöke szerint az Uber 2016 előtti jelenléte illegális szolgáltatásnak minősült. Mivel egyre komolyabb mértékben végezték az engedély nélküli tevékenységüket, a kamarák és a szakmai érdekképviseletek nyomására a fuvarszervezők tevékenységét is szabályozta a kormány. Az Uber nem kívánt a magyar szabályzásnak eleget tenni. Véleménye szerint a visszatérés oka, hogy a cég az elmúlt hét évben átgondolta az üzleti stratégiáját, és már igyekszik megfelelni minden előírásnak, ahogy a piac más szereplői is teszik, tehát beszerzi a magyar hatóságoktól a szükséges engedélyeket. A Főtaxi leányvállalata, az E-mobilitás Kft. működteti majd a cég magyarországi szolgáltatását. Az Uber így csak azokkal a taxisokkal tud szerződést kötni, akik jelenleg is a piacon vannak – budapesti megjelenéssel komolyabb versenyt folytat majd a taxisokért, ezért is várják már annyira a sofőrök.

A jelenlegi hatezer-ötszáz taxis száma a viszonylag magas beruházási költségek miatt nem fog duzzadni. A taxis azzal a fuvarszervezővel köt majd szolgáltatási szerződést, aki kiszámíthatóbb és kedvezőbb feltételeket biztosít 

– mondja Metál Zoltán, hozzátéve, hogy a Bolt taxi emiatt nem fog kivonulni, de az Uber magyarországi megjelenése nem lesz ünnepnap számukra. A hagyományos magyar taxivállalatok a még mindig sokak által igénybe vett telefonos rendelésre számíthatnak. Azokban a nagyobb városokban, ahol az Uber és a Bolt is jelen van, többnyire megszűntek a kisebb és közepes fuvarszervezők, azaz hárompólusúvá vált a taxiszolgáltatás.

Az Uber sikere a korábban soha nem alkalmazott technológiában rejlett, amelynek a sikerét és egyben a megtorpanását is köszönhette. Egyre több országban szállt szembe a törvényekkel és a munkavállalók érdekeivel, legutóbb például Ausztráliában volt kénytelen megegyezni peren kívül a taxisokkal. Metál Zoltán bízik abban, hogy a cég tanult a hibáiból, és készen áll a tisztességes versenyre.

Ennek némileg ellentmond, hogy sajtóhírek szerint az Uber tervei szerint alkalmazásuk elválik majd a Főtaxiétól, amikor – várhatóan nyár elején – elindítják a szolgáltatásukat. A cég a kérdések ellenére a Budapesti Közlekedési Központ után a Nemzeti Közlekedési Hatóság engedélyét is megszerezte a héten, így üzemeltethet diszpécserszolgálatot. Mivel a magyarhoz hasonló működtetési rendszer nem jellemző az Uber nagyvárosaiban, egyfajta kísérletnek lehetünk tanúi, amelynek legnagyobb haszonélvezői a turisták lesznek, hiszen a cég a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, a Balaton Sound és a Sziget Fesztivál hivatalos partnere is.