Ádáz küzdelem folyik a környezetvédők és az aktív kertművelők között

Májusban gőzerővel indul a kerti szezon. A barkácsáruházak egymásra licitálva kínálják az eszközöket, a gazdaboltok polcain fűmagok, trágyák és permetezőszerek sorakoznak, a kertészetek roskadoznak a virágoktól és cserjéktől. Az interneten ádáz küzdelem folyik a környezetvédők és az aktív kertművelők között. Permetezzünk vagy sem? Nyírjunk vagy sem? Locsoljunk vagy sem? Milyen a mai magyar kertkultúra?

III. Károly a Chelse Flower Show-n. Fotó: WPA Pool

Ma zárul a világ talán legfontosabb kertészeti kiállítása, a Chelsea Flower Show. A Királyi Kertészeti Társaság 1912 óta veszi kölcsönbe a Chelsea Királyi Kórház kertjét, hogy bemutassa a legnevesebb tervezők koncepcióit. A Windsorok minden évben ellátogatnak az eseményre, sőt előfordult, hogy némelyikük a tervezésben is közreműködött. Az idén a legfontosabb trend a fenntarthatóság, a vízvisszatartás, illetve az újrahasznosítás. Több kertben vízforgató működik, a tervezők foglalkoznak az Anglia-szerte egyre gyakoribb áradások kezelésével. A fenntarthatóság nemcsak a pihenésre ösztönző és nyugalmat árasztó, sőt sokszor ehető növénytársulásokban, de a felhasznált anyagokban is visszaköszön, például a kerti konténerek, a lombházak vagy éppen a gördeszkapályák mindegyike újrafelhasznált anyagokból készül. Mindegyik kertnek megvan a helye, hogy május 25. után hol állítják fel, így a másik legfontosabb üzenetet: a közösségek támogatását is hangsúlyozzák.

Fotó: Dan Kitwood

A brit kertészeti szokások sokak számára igazodási pont Magyarországon is, szeretnénk az angolkertek varázsát a saját hátsó udvarunkban élvezni. A probléma, hogy Figder Molnár Gábor gyepszakértő, pályamester szerint a hazai kertkultúra finoman szólva hagy kívánni valót maga után. – Fogékonyság és tenni akarás van az emberekben, de sajnos a magyar kertkultúra gyerekcipőben jár. Ezt elsősorban a Covid idején vettük észre, amikor mindenki kénytelen volt otthon maradni és hirtelen rájött, hogy botrányosan néz ki a kertje, ezért felélénkült a kertápolás, a Facebookon csoportok létesültek, és az emberek egymástól kezdtek tanulni. Én korábbi kertépítőként, illetve angol pályamesteri tapasztalatokkal a gyepápolásról tudtam tanácsot adni, amiben 

nem bonyolult módszerekkel látványos változást lehet elérni néhány hét alatt. Amikor pedig az ember nap mint nap nézi a kertjét, ez nagyon sokat számít

 – magyarázza Figder Molnár Gábor, aki ma már saját csoportjában osztja meg tudását az érdeklődőkkel. A Szenvedélyünk a gyep csoport most tavasszal érte el az ötvenezer főt, amivel európai szinten is dobogós gyepápolási szakcsoport. Angliában kilencvenezres, Amerikában pedig 250 ezer főt számlál a hasonló tömörülés, így lakosságarányosan a magyar kiemelkedőnek számít.

Az ok az információhiány, illetve a kertészeti szakma felhígulása. Az építkezési bumm számos kókler szakembert termelt ki az elmúlt években, nem véletlen olvasni úton-útfélen a közösségi médiában számos rémtörténetet fordítva bekötött csövekről, feleslegesen kidöntött falakról vagy éppen kritikán aluli burkolásról. A gépészet szereléséhez ugyanakkor törvény szerint végzettségre és engedélyre van szükség, ami még mindig visszatartó erőt jelent a teljes elzüllés ellen. 

A kertrendezéshez viszont semmilyen papír nem szükséges, bárki alapíthat céget, foghatja az ásót és hirdethet az interneten, hogy megtalálják a gyanútlan megrendelők. Ezek a cégek a lehető legolcsóbb és legegyszerűbb kertrendezést ajánlják és kivitelezik: faltól falig füvesítenek, esetleg néhány tuját ültetnek a kerítés elé.

– Másik probléma, hogy amikor egy család beköltözik a frissen épült házukba, akkor ritkán marad pénzük a kertrendezésre. A rokonság viszont gyakorta megszólja őket, így 

gyorsan és viszonylag költséghatékonyan füvesítenek, nincs pénzük arra, hogy a nyugat-európai mintáknak megfelelően a ház értékének 25-30 százalékát a kertre költsék

 – teszi hozzá Figder Molnár Gábor.

Ez a trend az elmúlt években számos monokulturális kertet hozott, ami ellen környezetvédők joggal tiltakoznak. 2019-ben Angliában jelent meg a #nomowmay kihívás, amely két évvel ezelőtt jutott el Magyarországra #vagatlanmajus-ként. A vágatlan május lényege, hogy a résztvevők májusban nem nyírják a füvet, így segítik a beporzók munkáját és csökkentik a vízfelhasználást, így összességében jót tesznek mikro- és makrokörnyezetükkel is. 

A probléma, hogy ez csak bizonyos fűmagok esetén igaz, amelyek a magyar kertekben ritkán találhatók meg. A magasan hagyott fű, amely nem a természetes növénytársulásoknak megfelelő magkeverékből nő ki, gyomnak ad helyet, ha nem vágják le. A rossz szellőzés miatt gombásodás indulhat, ami tönkre teheti az egész gyepet. A nyírási magasság megváltozása a muharnak is kedvez. Ha pedig a kihívásban résztvevő nem tartja az egyharmados nyírási szabályt, és június elején gyorsan vissza szeretné kapni azt a magasságot, amiben a gyerekek és a kutyák is kényelmesen, kullancsmentesen játszhatnak, akkor sokkolhatja a növényt, ami úgy fog kinézni, mint az alföldi tarló. Mindezen problémákat sokkal nagyobb vegyszerterheléssel hozhatja rendbe, mintha rendesen nyírta volna kertjét.

Több értelme van, ha fák, cserjék, évelők együtt élnek a gyeppel, körülbelül ötven-ötven százalékos a pázsit és a más virágzó növények aránya. Ezek több beporzót látnak el, mint a magasan hagyott fűben egy hónap alatt kinövő néhány pitypang. Ráadásul sokan elfelejtkeznek arról, hogy egy hónapig csalogatták a beporzókat, majd lenyírják a virágzó növényeket, éhesen hagyják a méheket és más beporzókat, akik nem 31 napig, hanem áprilistól októberig dolgoznak.

A #vagatlanmajus hívei ugyanakkor büszkén beszélnek arról a közösségi médiában, hogy számos tagjuk a kihívás miatt válik lusta kertésszé és a biodiverzitás érdekében később is kevésbé műveli gyepét (amelyet nem mindegy hányszor és mekkorára nyírnak, milyen tápanyagot és mikor adnak neki, illetve hogyan locsolják). Lepossa Anita, a MATE egyetemi docense szerint a klímaváltozás hatásai miatt a jövő a löszpusztajellegű szárazságtűrő, fajgazdagabb gyepeké lehet a kiskertekben is, amelyekben vannak kétszikű összetevők, de azok mértéke nem haladja meg a fűfélék arányát. Másik lehetőség a közkedvelt angol pázsit típusú gyep kialakítása, amely köré virágzó, színes növények ágyásai, cserjék, fák kerülnek a változatosság érdekében.

– Gyakori probléma, hogy 

a tulajdonosok nincsenek tisztában a telepíthető fűfajok botanikai jellemzőivel, viselkedésével vagy ökológiai igényei­vel, és hogy a vásárolt fűmagkeverék megfelel-e kertjük adottságainak. Egyik legkedveltebb és leg­gyakrabban alkalmazott fűfaj az angol perje, de kevesen tudják, hogy ennek a fajnak van száraz­ságtűrő és kevésbé szárazságtűrő változata is.

 Magyarországon egyre inkább fel kell készülnünk a szélsőségesebb éghajlati körülményekre, és főként az elhúzódó száraz periódusok jelentenek majd kihívást, így érdemes olyan fűfajokat, -fajtákat választani, amelyek hosszabb távon is tetszetősek maradnak – mondja el Lepossa Anita.

A MATE Georgikon campuson évtizedek óta folyik park típusú és takarmányfű fajták fajtafenntartása és -nemesítése, ahol őrzik a hazai klímán szelektálódott fűféléket. A magyar fűnemesítés a XX. század első felében indult, Keszthely mellett Szarvason, Karcagon és Mosonmagyaróváron. Lepossa Anita szerint a külföldön, csapadékosabb feltételek mellett vagy óceáni éghajlaton nemesített, jellemzően igényesebb fűfajok kevésbé alkalmasak a magyar viszonyokra.

A nem megfelelő szárazságtűrés hozza a #vagatlanmajus követőinek legjelentősebb érvét: a túlzott vízfelhasználást. Tény, hogy az elmúlt nyarakon egyre többször fordult elő pél­dául a Budapest környéki agglomerációban, hogy vízkorlátozást kellett bevezetni, mert az aszályos időszakban az ivóvízellátást veszélyeztette az öntözés. 

Figder Molnár Gábor szerint alapvetően rendkívül rosszul öntözünk, ahogy kisüt tavasszal a nap, sokan rögtön a napi locsolást választják, amire akkor még semmi szükség. A vízmennyiség számos összetevőtől függ, köztük a fű fajtájától, a talaj összetételétől, a kézi vagy automata öntözéstől, a locsolófejek technológiájától és a hőmérséklettől. 

Ökölszabályként elmondható, hogy a talaj harminc-negyven centiméter mélyen átnedvesedéséhez egyszeri öntözéssel négyzetméterenként harminc liter víz szükséges. Ha a területen csak fű van, akkor spórolni lehet, ha tizenöt centiméteres mélységet célzunk meg, mivel a gyökérzet általában tíz-tizenöt centis. Nem mindegy a locsolás ideje sem. A legideálisabb a hajnali öntözés, este pedig a gombásodás miatt szinte tilos. A napközbeni öntözést egyesek kifejezetten tiltják, mivel véleményük szerint a forróságban megégeti, illetve felforralja a fűszálakat a kijuttatott vízmennyiség, mások esküsznek a frissítő déli permetre.

A vízfelhasználás tekintetében tehát valóban van környezetvédelmi probléma, ám egy nádképű csenkesz alapú gyep ötven százalékkal kevesebb vizet kíván, mint más gyepalkotók. Edukálására van tehát szükség, de a szemléletváltás sok tekintetben elindult már. Például, aki pázsit-tuja kombinációjú kerttel indul, az is egyre több fát, cserjét, vadvirágos ágyást hoz létre az évek folyamán, tehát közelíti kertjét a természeteshez, aki pedig meg tudja fizetni a professzio­nális kertépítést, rögtön természetközelit kér.

– Elsődleges a könnyen gondozhatóság a kertekben, és már megjelentek a színek is. Fontos, hogy minden évszakban díszítsen a kert, ezért kérnek az ügyfelek magaságyásokat veteményeshez, sőt gyümölcsfákat is. Voltak évek, amikor ez nem volt divatos, de érezhető a változás – mondja el Molnár Klaudia, az Út a Kerthez kertépítője.

Nemzetközi kertészeti trendekben is jelentős a színek szerepe, a Chelsea Flower Show ­Terrence Higgins Trust Bridge to 2030 kertje például a megszokott chelsea-i fajtákat, mint az íriszt, az ökörfarkkórót, a mákvirágot, a fűféléket és a pozsgás növényeket egyesíti a szokatlanabb tűlevelűekkel. A Planet Good Earth kert pedig a színes virágok mellé ehető növényeket is bemutat. Szakértők szerint az idén a legdivatosabb kertek egyszerre környezettudatosak és a nosztalgiahullám nyomán előtérbe került gót stílusnak köszönhetően sötét színben játszanak. Sötétlila, bordó és fekete tulipánok, árvácskák, denevérvirágok, dáliák férnek meg jól a bogyós gyümölcsökkel, a fűszernövényekkel és a virágzó cserjékkel.