A szakállas vicc szerint angol gyepet igazán könnyű létrehozni: nem kell hozzá más, mint az elvetett fűmag és kétszáz évnyi locsolás. A pandémia világszerte megmutatta, hogy a helyzet ennél is bonyolultabb. Ahogy beköszöntött a home office időszaka, illetve kevesen jutottak el nyaralni, úgy nőtt exponenciálisan a barkácsáruházak és a kertészetek forgalma. Teraszok épültek, kerti utak kanyarogták körbe az újonnan beszerelt csobogókat, és egyre több figyelem fordult a fűre is.
Figder-Molnár Gábor pályamester és pázsitszakértő ez idő tájt jött rá arra, hogy a magyarok közül mennyien nincsenek tisztában a helyes gyepápolási szabályokkal.
Ezért indította el a Szenvedélyünk a gyep Facebook-csoportot, amely mára közel 36 ezer tagot számlál, akik a szakértőtől és egymástól tanulják a jobbnál jobb ötleteket, illetve osztják meg egyre szépülő zöld gyepükről a fotókat. A csoport tagjai a közösségi média más területein is igyekeznek megosztani tudásukat, hogy a szép gyep megfelelő gondossággal Magyarországon is elérhető. Nem mindegy, hányszor és mekkorára nyírja valaki a füvet, milyen tápanyagot és mikor ad neki, illetve hogyan locsolja. A nyári melegben érdemes valamivel magasabbra hagyni a füvet, de hetente kétszer vágni kell. A műtrágyák összetételének igazodnia kell az évszakokhoz.
Az elmúlt hetek vízhiány miatti korlátozásai, illetve az idei általános aszályos időszak nyomán az öntözés most a legkeresettebb téma. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a locsolás számos összetevőtől függhet, köztük a fű fajtájától, a talaj összetételétől, a kézi vagy automata locsolástól, azon belül is a locsolófejek technológiájától és persze a hőmérséklettől. Ökölszabályként elmondható, hogy a talaj harminc-negyven centiméter mély átnedvesedéséhez egyszeri öntözéssel négyzetméterenként harminc liter víz szükséges. Ha a területen csak fű van, akkor spórolni lehet azzal, hogy csak tizenöt centiméteres mélységet célzunk meg, mivel a gyökérzet általában tíz-tizenöt centis.
Nem mindegy a locsolás ideje sem. A legideálisabb a hajnali öntözés, este pedig szinte tilos, mert az a gombásodás melegágya. A napközbeni öntözést illetően nincs egyetértés a szakemberek között. Egyesek kifejezetten tiltják, mivel véleményük szerint a forróságban megégeti, illetve felforralja a fűszálakat a kijuttatott vízmennyiség, mások esküsznek a frissítő locsolásra a delelő nap alatt is.
A közösségi médiában olvasható hozzászólások szerint Budapest kertvárosi részén egyre többen vannak tisztában a hajnali locsolás fontosságával, ezért számos panaszt olvasni, hogy hajnali négy és hat között egyre kisebb nyomás tapasztalható. Súlyosbodó problémának látszik tehát az ivóvíz ellocsolása.
A lehetőség az azonnali fűcsere, illetve a meglévő gyep folyamatos felülvetése szárazságtűrő fajokkal. Ma már létezik kifejezetten a magyar éghajlatra kifejlesztett, szárazságtűrő fűmag, ám ezt kevesen ismerik. Inkább hallgatnak a hozzá nem értők által terjesztett olyan hashtagekre, mint májusban például a #vagatlanmajus volt. A felhívás szerint aki májusban nem nyírt füvet, az rendkívül jót tett a környezetével, mert segítette a beporzók munkáját, és csökkentette a vízfelhasználást. A valóság azonban az, hogy ez csak bizonyos fűmagok esetén igaz, amelyek a magyar kertekben nem találhatók meg. Aki tehát a felhívást követte, egy hónap múlva elgazosodott gyeppel szembesült, amelyet csak gyomirtóval és még több vízfelhasználással hozhatott rendbe. Ha valaki valóban kevesebb vizet szeretne felhasználni, annak a szakértők a szárazságtűrő magokat ajánlják, a hajnali rendszeres locsolást néhány naponta (korlátozás alá eső területeken csakis kútból, már ha van benne víz, vagy esővízből, már ha maradt), a két-három naponta való vágást, illetve a megfelelő tápanyagbevitelt.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Unsplash)
