Szőcs László: Argentin steak, mexikói köret

Claudia Sheinbaum nyerte a mexikói elnökválasztást.

Claudia Sheinbaum, Mexikó új elnöke. Fotó: Hector Vivas

Nincs egyetértés manapság a latin-amerikai politikában. – Ő más. Milei megmutatta nekünk, nem helytelen kimondani az igazságot. Nem vagy őrült attól, hogy kimondod azt – mondta az argentin sajtónak a húszéves Verónica Rea, hogy miért szavazott tavaly a jobboldali Javier Mileire, aki immár fél éve irányítja a 46 milliós dél-amerikai országot. – Soha nem gondoltam volna, hogy egy nap egy nőre adom a voksomat. Azelőtt nem is szavazhattunk, amikor meg már igen, arra voksoltunk, akire a férjünk mondta. Hála istennek ez megváltozott, én pedig megérhettem ezt – ezt viszont most nyilatkozta a 87 esztendős Edelmira Moriel, aki pedig a mexikói elnökválasztás győztesének, a liberális Claudia Sheinbaumnak szavazott bizalmat. A megszólalók korát tekintve akár azt is gondolhattuk volna, hogy az idős lesz a konzervatív, a fiatal a liberális. De nem, a kultúrharc érdekes választóvonalak mentén dúl Latin-Amerikában: a vezető spanyol ajkú országok közül Argentínában a megelőző kormányzásból kiábrándultakat, míg Mexikóban revansistákat mozgósítva. Karakteres aromájú steak az egyik oldalon, sokszínű, már majdnem szivárványos köret a másikon.    

Javier Milei argentin elnök (Fotó: Juan Ignacio Roncoroni)

A 61 éves, baloldali liberális Claudia Sheinbaum fölényesen nyerte most meg a mexikói elnökválasztást a 130 milliós országban. Ezzel első nőként és – litvániai, valamint bulgáriai felmenőkkel – a mindenkori első zsidó politikusként léphet majd elő vezetővé, nemcsak Mexikót, de az egész észak-amerikai térséget tekintve. Hatéves mandátuma alatt Sheinbaum számos gazdasági kihívással néz majd szembe, ahogyan a Közép-Amerikából az Egyesült Államok felé áramló bevándorlási hullámmal is meg kell küzdenie. Jelen állás szerint könnyen elképzelhető, hogy elnöksége nagy részében erről már nem Joe Bidennel, hanem a Fehér Házba a konzervatív remények szerint januárban visszatérő Donald Trumppal kell majd tárgyalnia. Nem kisebbek a gazdasági teendői Mileinek sem, akit jórészt éppen azért választottak tömegek, mert kiutat ígért az argentin válságból. Mi azonban most – Sheinbaum és Milei apropóján – a Latin-Amerikában dúló kultúrharcra összepontosítunk. Elsősorban ennek van közvetlen áthallása az Egyesült Államokban és Európában, így nálunk is a közéletre.   

Mexikó a világ második legnépesebb katolikus országa Brazília után. Ennek dacára Sheinbaum, akinek az eddigi elnök, Andrés Manuel López Obrador árnyékából is ki kell majd lépnie, a genderjogok élharcosaként foglalhatja el tisztségét. A több mint húszmilliós Mexikóváros, amelyet maga is csaknem öt éven át irányított, már Sheinbaum színre lépése előtt, 2010-ben úttörő volt a csaknem színkatolikus Latin-Amerikában az azonos neműek házasságának törvényessé tételével. Ebben később az egész ország követte. A most megválasztott, feminista államfő – civil foglalkozására nézve energetikai és környezetvédelmi tudományos kutató – a nemsemleges iskolaköpenyek elrendelésével tette le a névjegyét a mexikóvárosi közéletben. Ugyancsak ő volt az első helyi vezető, aki két évvel ezelőtt a nevét és arcát adta a metropolisz melegfelvonulásához, az ottani Pride-hoz.   

Ebben a szubkultúrában sokan irigyelhetik most Argentínában a mexikóikat. Milei hatalomra jutásával párhuzamosan sokan a genderjogok megnyirbálásától tartanak. A gazdasági kérdésekben liberális, a társadalometikaiakban viszont konzervatív elnök – aki tavaly egy berregő láncfűrészt téve a jelképévé adta értésre, hogy gyökeres változásokat hajt majd végre – nem vesztegette az időt. Felszámolta a nőügyi, gender- és sokszínűségi minisztériumot, valamint az „állami genderintézetet”, búcsút mondott a kötelezően nemsemleges nyelvezetnek az államigazgatásban, ahogyan a transzneműek foglalkoztatását előnyben részesítő kvótának is. A március 8-i nemzetközi nőnapon pedig az elnöki palotában lévő Nők Csarnokát a Hősök Csarnokára keresztelte át, férfiakéra cserélve az ott kiállított nők portréját. Milei úgy véli, a baloldali emberjogi szervezetek nem mások, mint a genderideológia szekértolói, az abortusz pedig a gyilkosság minősített esete. Ezért sokan már a művi terhességmegszakítás eltörlését vizionálták, különösen azután, hogy egy Milei-párti képviselő szigorú törvényjavaslatot is benyújtott ezzel kapcsolatban. De az elnök közölte, 

ez nincs jelenleg napirenden.

Mindenesetre a mexikói és az argentin példa is érdekes adalékokkal szolgál a kultúrharc dinamikájához és a társadalometikai viták alakulásához egy olyan térségben, amely a világ minden tíz katolikusa közül négynek, összesen mintegy 425 millió főnek az otthona, az argentin Ferenc pápa személyében pedig az első Európán kívüli egyházfőt is adja. A latin-amerikai régióban az olyan baloldali szigetek, mint Kuba, Venezuela, Bolívia vagy Nicaragua egyfajta zárványt alkotnak, de éppen a legfontosabb országokban – az öt legnépesebb: Brazília, Mexikó, Kolumbia, Argentína és Peru – mindig érdemes figyelni rá, merre leng éppen az inga. A latin-amerikai jobboldal ügyeletes üdvöskéje Javier Milei, ugyanúgy, ahogy évekkel ezelőtt Jair Bolsonaro, Brazília 2019 és 2023 közötti elnöke volt. Milei szívesen élezi a diplomáciai viszályokba is torkolló kultúrharcot az olyan, jelenleg baloldali irányítású országok vezetőivel, mint Spanyolország (az EU ma leginkább „woke” tagállama), Brazília vagy Peru, nem riadva vissza a személyeskedéstől sem.

Santiago Peñán, Paraguay tavaly beiktatott elnökén viszont nincs miért fogást keresnie Mileinek. 

A hatmillió fős kis ország Latin-Amerika megbízhatóan jobboldali szigete. A Colorado Párt szinte megszakítás nélkül kormányozza az elmúlt nyolc évtizedben. Ahogy szenátoruk, Gustavo Leite az áprilisi, budapesti CPAC-en – a globális jobboldal európai összetartásán – a Magyar Nemzetnek elmondta, istenfélő országot alkotnak, amely gyermekvédelmi törvényt hozott, nemet mondott a melegházasságra, a belügyeikbe beavatkozó amerikai nagykövetre és a woke-ideológiát meghonosítani igyekvő álcivil NGO-kra. Felvetettük neki: 

mintha Európa közepén is tudomásunk lenne egy államról, amely ugyanezt a politikát követi…