Nincs egyetértés manapság a latin-amerikai politikában. – Ő más. Milei megmutatta nekünk, nem helytelen kimondani az igazságot. Nem vagy őrült attól, hogy kimondod azt – mondta az argentin sajtónak a húszéves Verónica Rea, hogy miért szavazott tavaly a jobboldali Javier Mileire, aki immár fél éve irányítja a 46 milliós dél-amerikai országot. – Soha nem gondoltam volna, hogy egy nap egy nőre adom a voksomat. Azelőtt nem is szavazhattunk, amikor meg már igen, arra voksoltunk, akire a férjünk mondta. Hála istennek ez megváltozott, én pedig megérhettem ezt – ezt viszont most nyilatkozta a 87 esztendős Edelmira Moriel, aki pedig a mexikói elnökválasztás győztesének, a liberális Claudia Sheinbaumnak szavazott bizalmat. A megszólalók korát tekintve akár azt is gondolhattuk volna, hogy az idős lesz a konzervatív, a fiatal a liberális. De nem, a kultúrharc érdekes választóvonalak mentén dúl Latin-Amerikában: a vezető spanyol ajkú országok közül Argentínában a megelőző kormányzásból kiábrándultakat, míg Mexikóban revansistákat mozgósítva. Karakteres aromájú steak az egyik oldalon, sokszínű, már majdnem szivárványos köret a másikon.
A 61 éves, baloldali liberális Claudia Sheinbaum fölényesen nyerte most meg a mexikói elnökválasztást a 130 milliós országban. Ezzel első nőként és – litvániai, valamint bulgáriai felmenőkkel – a mindenkori első zsidó politikusként léphet majd elő vezetővé, nemcsak Mexikót, de az egész észak-amerikai térséget tekintve. Hatéves mandátuma alatt Sheinbaum számos gazdasági kihívással néz majd szembe, ahogyan a Közép-Amerikából az Egyesült Államok felé áramló bevándorlási hullámmal is meg kell küzdenie. Jelen állás szerint könnyen elképzelhető, hogy elnöksége nagy részében erről már nem Joe Bidennel, hanem a Fehér Házba a konzervatív remények szerint januárban visszatérő Donald Trumppal kell majd tárgyalnia. Nem kisebbek a gazdasági teendői Mileinek sem, akit jórészt éppen azért választottak tömegek, mert kiutat ígért az argentin válságból. Mi azonban most – Sheinbaum és Milei apropóján – a Latin-Amerikában dúló kultúrharcra összepontosítunk. Elsősorban ennek van közvetlen áthallása az Egyesült Államokban és Európában, így nálunk is a közéletre.
Mexikó a világ második legnépesebb katolikus országa Brazília után. Ennek dacára Sheinbaum, akinek az eddigi elnök, Andrés Manuel López Obrador árnyékából is ki kell majd lépnie, a genderjogok élharcosaként foglalhatja el tisztségét. A több mint húszmilliós Mexikóváros, amelyet maga is csaknem öt éven át irányított, már Sheinbaum színre lépése előtt, 2010-ben úttörő volt a csaknem színkatolikus Latin-Amerikában az azonos neműek házasságának törvényessé tételével. Ebben később az egész ország követte. A most megválasztott, feminista államfő – civil foglalkozására nézve energetikai és környezetvédelmi tudományos kutató – a nemsemleges iskolaköpenyek elrendelésével tette le a névjegyét a mexikóvárosi közéletben. Ugyancsak ő volt az első helyi vezető, aki két évvel ezelőtt a nevét és arcát adta a metropolisz melegfelvonulásához, az ottani Pride-hoz.
