A Hogyan tudnék élni nélküled? forgatókönyvét Kormos Anett és Goda Krisztina írták, előbbi a nagyközönség előtt főleg stand-up komikusként ismert, de rengeteg írói kredit van már a neve mellett (Mintaapák, A mi kis falunk), Goda Krisztinához pedig rendezőként olyan sikerfilmek kötődnek, mint a Szabadság, szerelem vagy a BUÉK.
„Kormos Anett-tel különösen jó volt ismét együtt dolgozni, mert az írás egy magányos folyamat, így meg társas viszonnyá válik. Olyan kicsit, mint a jégtáncban a partner: nem biztos, hogy bárkivel kompatibilis vagy, de ha ez megvalósul, akkor az nagyon nagy élmény. Szerettem írni ezt a történetet.“
– árulta el Goda Krisztina, aki szerint nagyon sok egyéni vonás megjelenik belőlük a film karaktereiben, helyzeteiben, miközben a történetvezetést alapvetően az szervezte, hogy a Demjén-számok köré kellett történetet írni. – Ezért is fut többek között két szálon a cselekmény, az egyik a jelenben, a másik a 90-es években, mert így több lehetőségünk volt arra, hogy ezeket a zömében lírai, szerelmes tematikájú számokat elhelyezzük.
Népszerű filmcímekkel Orosz Dénes is büszkélkedhet, ő rendezte többek között a Seveled és a Coming out című romantikus komédiákat. Van tapasztalata a műfajban, dolgozott már zenei klipekben is. – Musicalbetéteket csinálni nagy kihívás, sokkal nehezebb feladat, mint prózai filmet forgatni, és a klipek asszociatív, kötetlen világától is jelentősen eltér. Itt percre pontosan ki kell találni, hogy mi mikor történik – meséli tapasztalatait a rendező.
Nagy koreográfiákkal, profi táncosokkal, sok statisztával dolgozó magyar musicalből nincs sok, az elmúlt harminc évből ilyen a Csinibaba, a Made in Hungária, a Pappa Pia, esetleg a tévéből az Egy szerelem gasztronómiája.
Nagy siker illatát érezni a levegőben, aminek a legfontosabb összetevője talán mégsem annyira a színészgárda, az írók vagy a rendező személye, hanem maga Demjén Ferenc. A Hogyan tudnék élni nélküled? története az énekes slágereire épül, akinek a színészek kiválasztásában is szerepe volt. Fontos volt számára, hogy képzett előadók dolgozzák fel az örökzöld slágereket.
Lényegében ugyanaz az alapcsapat felel a zenéért, mint évtizedekkel ezelőtt, így miközben megmarad az eredeti, haladunk a korral is. A zeneszerzést ők csinálják, ők engedték át ezeket a változatokat, hangolták át a srácokkal a dalokat
– avat be a film zenei munkálataiba Kirády Attila. – Ha meghallgatod az El kell, hogy engedj című számot Marics Petiék előadásában, az máshogy működik, mint Demjén hangján, sokkal ércesebb, rockosabb. A mai fiatal korosztály hangzásvilágát fésüljük össze az eredetivel. Ez egy adaptációs folyamat: ugyanazt az esszenciát megfogni, csak nem más műfajon, hanem más hanggal, más karakterrel. – Attilát elsősorban televíziós producerként ismeri a szakma, legújabb alkotása viszont mozivászonra készül.
Cél, hogy bevigyük az embereket a moziba, erre pedig a Demjén-dalok különösen alkalmasak lehetnek, mert több generációnak is van hozzá kapcsolódása. Főleg a fiatalokat szeretnénk elérni, akiket teljesen elragad a streamingvilág. De ez egy olyan film lehet, ami őket is bevonzza
– bizakodik Kirády, miközben ő is sejti, hogy később streamingen sokkal több embert fog megtalálni a film. A magyarokat valójában nagyon is érdeklik a hazai filmek, de az mindig más kérdés, hogy egy mozijegy árát is hajlandóak-e kifizetni érte. – Nem tudom, hogy fogok-e még életemben mozifilmet csinálni, de egyszer be akarok ülni egy filmre, amit én csináltam végig. Ez azért teljesen más lépték, mint a televíziózás. A mozi különleges élmény, bármennyire is nehéz ma a helyzete.
