Gyakran észlelhetjük, mennyivel nehezebbé válik egy-egy szellemi feladat elvégzése, illetve mennyivel lassabban reagálunk bizonyos helyzetekben hőség idején. Számos kutatás megerősítette, hogy az extrém meleg negatívan befolyásolja a kognitív képességeinket. A koncentrációs képesség csökkenése, a reakcióidő meghosszabbodása és a döntéshozatal romlása mind a hőség negatív hatásai közé tartoznak. A hőség ugyanis túlterheli a test hűtőrendszerét, ami kiszáradáshoz és elektrolit-egyensúlyzavarokhoz vezethet.
Ezek a fiziológiai változások pedig közvetlen hatással vannak a testhőmérséklet változásaira és a vízháztartás egyensúlyára érzékeny emberi agy működésére.
Nem véletlenül van szükség ilyenkor több pihenésre, szabadságra, feltöltődésre mind a felnőttek, mind a gyermekek számára. Egy, a Harvardon végzett 2018-as kutatás kimutatta, hogy a forró tantermekben kognitív teszteket író diákok 13,3 százalékkal alacsonyabb pontszámokat értek el, mint azok a társaik, akik hűvös környezetben tölthették ki a feladatlapokat. A kutatók szerint ennek fiziológiai magyarázata is van: a hőség hatására csökken az agy véráramlása, ami oxigénhiányhoz és a neuronok működési zavarához vezet. Ez magyarázza azt a fajta mentális fáradtságot és azokat a figyelemzavarokat, amelyeket a magas hőmérséklet okozhat. A kutatásokból kiderült, hogy az említett teszteknek otthont adó terem hőmérsékletének négyfokos emelkedése tízszázalékos teljesítménycsökkenést eredményezett. Egy másik tanulmányból kiderült, hogy a tanév során minél több meleg nap volt, annál rosszabbul teljesítettek a diákok. Különösen igaz volt ez azokon a napokon, amikor a hőmérséklet 27 fok fölé emelkedett.
A hőség egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a beszédünkre is hatással van. A vizsgálat során a szakemberek hétmillió politikai beszédet hasonlítottak össze egymással az elhangzásuk napján mért átlaghőmérsékletet is figyelembe véve. A vizsgálat végén arra a következtetésre jutottak, hogy a magas hőmérséklet hatással van a politikusok beszédének nyelvi komplexitására. Amikor ugyanis a hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 24–27 Celsius-fokot, a politikusok egyszerűbb, rövidebb szavakat kezdtek használni a beszédeikben. Mindennek szintén a hőség miatt gyengülő kognitív képességek állnak a hátterében.
Az extrém meleg nemcsak a kognitív funkciókra, hanem a mentális egészségre is komoly hatással van. A hőség nyomán ugyanis megemelkedik a szervezetünk stressz-szintje, ami fokozhatja a szorongásos és depressziós tüneteket, valamint súlyosbíthatja a meglévő mentális betegségeket. Egy, a The Guardianben megjelent, a Bostoni Egyetem közegészségügyi karának kutatója, Gregory Wellenius által publikált tanulmány szerint a legmelegebb napokon átlagosan nyolc százalékkal emelkedett a sürgősségi kórházi esetek száma. Mint írták, ez a tendencia szinte minden mentális betegség – stressz, hangulatingadozás és szorongásos zavarok, skizofrénia, önsebzés, valamint kábítószer-használati problémák – esetén megfigyelhető volt. Amruta Nori-Sarma, aki szintén a Bostoni Egyetem munkatársa, még ennél is magasabb arányú, akár 12 százalékos növekedésre hívja fel a figyelmet. Semmiképpen sem elhanyagolható tehát a hatás, amelyet az elhúzódó hőség a lelki egészségünkre gyakorol.
Csakúgy, mint az alvászavarok, amelyek szintén gyakoriak hőség idején.
A magas hőmérséklet sokat ronthat az alvás minőségén, és ha nem tudjuk megfelelően kipihenni magunkat, az fáradtsághoz, ingerlékenységhez és csökkent kognitív teljesítményhez vezethet.
Az alváshiány ráadásul tovább fokozza a stresszt és a szorongást, ami miatt következő éjjel még nehezebben tudunk álomba merülni. Így egy olyan ördögi kör alakul ki, amelynek megszakítása egyre nehezebbé válik.
A legújabb kutatások szerint az igazán regeneráló alváshoz a 20-25 Celsius-fok közötti hőmérséklet az ideális, ha pedig 25 és 30 Celsius-fok közé emelkedik a szoba hőmérséklete, az akár tíz százalékkal is ronthat az alvásminőségünkön. Különösen fontos ez az időseknek, akik esetében a nem megfelelő minőségű alvás tovább növeli a cukorbetegség, az elhízás, a magas vérnyomás, a szívbetegségek, a sztrók, valamint a mentális zavarok kockázatát.
A hőség a közösségi életre és a társas kapcsolatokra is negatív hatással van, hiszen a meleg napokon az emberek kevesebbet mozdulnak ki. A szociális interakciók csökkenő száma pedig egy idő után elszigeteltséghez és magányhoz vezethet. Ha pedig mégis pezsgő közösségi életet élnénk, a hőség okozta stressz és a feszültség miatt sokkal ingerlékenyebbé válhatunk, ami a szokásosnál gyakoribb konfliktusokat idézhet elő. A statisztikák alapján az extrém meleg napokon a reaktív agressziónak nevezett jelenség miatt több gyilkosság, bántalmazás és családon belüli erőszak történik, a közlekedésben részt vevők is sokkal türelmetlenebbé válnak, sőt még a közösségi média felületein is gyakoribbá válnak a gyűlölködő megnyilvánulások.
A szakemberek arra is sok tanulmányban felhívják a figyelmet, hogy – mivel a klímaváltozás következtében várhatóan egyre növekszik majd az átlaghőmérséklet, így egyre hosszabb ideig kell elviselnünk az extrém meleget – elkerülhetetlenné válik, hogy a jövőben megfelelő stratégiákat dolgozzunk ki ezeknek a negatív hatásoknak az enyhítésére.
A megfelelő hidratáció például kiemelten fontos szerepet játszik ilyenkor, mert a kellő mennyiségű folyadék bevitele segít fenntartani a test hőmérsékletét és megakadályozza a kiszáradást. A klimatizált környezetben való tartózkodás, az elegendő alvás és a környezetünkben élőktől kapott lelki támogatás szintén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megőrizzük kognitív és mentális egészségünket a legforróbb napokon is.
Borítókép: Egy férfi frissíti fel magát az egri Dobó tér szökőkútjában (Fotó: MTI/Komka Péter)
