Háborúba sodródva: ma három éve kezdődött Oroszország ukrajnai inváziója

Donald Trump amerikai elnökké választása megváltoztatta a diplomáciai erőteret. Kijev számításai a lelkes nyugati segítség dacára sem jöttek be, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök kihúzta odáig, hogy Washington első számú tárgyalópartnere lett.

Fotó: AFP

Ma három éve tart az orosz-ukrán háború. Fotó: AFP 

Az orosz–ukrán ellentétek hamarosan láthatókká váltak.

Ukrajnáról pedig kiderült, hogy csak papíron középhatalom. Vezetői hol Moszkva, hol a Nyugat felé tekintgettek. Az ezredfordulós koszovói válságból, ahol a nyugati elv az volt, hogy egy nép – a koszovóiak – önrendelkezési joga fontosabb a fennálló államhatároknál, az oroszok is levonták a tanulságokat.

Koszovó nemzetközi elismertsége nem az elveken dőlt el, hanem azon, hogy az elismerő országoknak voltak-e olyan határon belüli kisebbségei, amelyek Koszovó példája nyomán esetleg szintén ki akarnának szakadni. Az oroszok 2014-ben, ugyanilyen forgatókönyv alapján cselekedtek. Elfoglalták a Krím félszigetet, amelyet Nyikita Hruscsov egykori szovjet vezető adta át Ukrajnának. Ennek akkoriban semmiféle elvi vagy gyakorlati következménye nem volt a Szovjetunión belül.

A Krím félszigeten orosz többség élt. Szevasztopol Oroszország egyetlen mélytengeri, meleg vízi nagy kikötője. Elméletileg Moszkva még évtizedekig bérelte a kikötőt, de olyan fokon megromlott a viszony a két fél között, hogy az oroszok számoltak azzal a lehetőséggel, hogy Ukrajna felmondja a szerződést. A háború gyors volt és teljes orosz sikerrel zárult. Az ukrán hadsereg főbb parancsnokainak egy része is átállt az oroszokhoz. A győzelem után az oroszok elüldözték az ott élő krími tatárokat és az ukránok egy részét.

Ukrajna készült a válaszcsapásra. Oroszokat gyilkoltak le a Donbász térségében, rájuk gyújtottak a házaikat, és egyre nagyobb tömegben bukkantak fel a nyugati, főleg brit és amerikai tanácsadók is. 2022 elején csak az amerikaiak és a britek vártak orosz támadást. Egyetlen európai uniós hírszerzés sem jelzett előre orosz inváziót. Az ukrán védelmi miniszter a háborút megelőző napokban Budapesten járt és azt mondta, országa nem számít orosz támadásra. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2021 ősze óta, amikortól az angolszászok hetente jelentették be, gyakran többször is az orosz csapás várható időpontját, azt kérte, mondják meg végre, mikor jön már háború, mert szeretne szabadságra menni.

Ám a sokadik nyugati előrejelzés pontosnak viszonyult. A végleges dátum február 24-e lett.

Az orosz hadsereg Belaruszból támadott. Kijev onnan mindössze száz kilométer. Az orosz kommandósok elfoglalták Kijev mindkét repterét, és azt a parancsot kapták, hogy Volodimir Zelenszkij elnököt, valamint a kormány tagjait vigyék Moszkvába. De az ukrán speciális egységek nyugati segítséggel lemészárolták az orosz kommandósokat. Kezdetét vette ezzel a háború.

Fegyver- és pénzözön 

Az ukrán cél mindennek a visszaszerzése volt. Az 1991-es határoknak megfelelően követelték vissza a Krím félszigetet. Az ország teljes jogú tagja akart lenni a NATO-nak és az Európai Unió­nak is. Több mint 700 milliárd dollár jóvátételt követeltek az oroszoktól, kizárva a tárgyalásokat Putyinnal. Az oroszok eközben lassan, de biztosan haladtak és haladnak azóta is előre. A Krímről tárgyalni sem hajlandók, ragaszkodva ahhoz is, hogy Ukrajnának nem lehet atomfegyvere és nem válhat a NATO tagjává sem.

A háború kezdeti heteiben hiába született megállapodás Törökországban a két fél között arról, hogy a Donbász Ukrajna részeként dél-tiroli típusú autonómiát kap, a Krím pedig ideiglenesen orosz marad, a brit miniszterelnök Kijevbe utazva megakadályozta az egyezmény életbe léptetését. Kiderült, hogy az orosz hadiipar fél év alatt több fegyvert tud gyártani, mint az Európai Unió egy év leforgása alatt. Özönlött a fegyver és a pénz az ukránokhoz. Mindez arra volt elegendő, hogy a harcok folytatódtak, az ukránok pedig lassabban húzódtak vissza nyugati irányban.

Az ország lakossága jelentősen lecsökkent, aki tehette, elmenekült. A korrupció, amit mindenki naponta látott, így azt is, hogy a Nyugattól ingyen kapott kézifegyvereket a fronton a tisztek pénzért árulták, valamint a kényszersorozások és Zelenszkij magatartása mind megtette a hatását. Bármerre járt is az államfő, csak követelt: újabb fegyvereket és pénzt. Jelenleg a népszerűsége tizenhét százalékon áll. Célja, hogy újra induljon a választáson, aki pedig népszerűbb nála – mint a hadsereg volt főparancsnoka vagy a jelenlegi londoni nagykövet –, azt megakadályozza az indulásban.

Margóra szorult elnök 

A szíriai harcokban Ukrajna a felkelőket, Oroszország pedig a bukott elnököt, Bassár el-Aszadot támogatta. Az EU vezetői bejelentették, hogy az új szíriai vezetés elismerésének a feltétele az ottani orosz bázisok bezárása. Izrael az általa megszerzett volt szovjet és orosz fegyvereket átadta Ukrajnának.

Zelenszkij az év elejétől megtiltotta az orosz gáz tranzitját országán keresztül. A felháborodás óriási. Igen nehéz gazdasági helyzetbe hozta – főleg Közép-Európát, azon belül is Szlovákiát. Zelenszkij, miközben Ukrajna anyagilag a padlón van, felkínált félmilliárd eurót, ha Robert Fico szlovák miniszterelnök hajlandó Kijev NATO-tagságát támogatni.
Európa fegyverraktárai mára kiürültek. Ukrajna mégsem volt képes sikeres katonapolitikát folytatni. Most kétszázezer katonát, köztük amerikaiakat kér az esetleges fegyverszüneti vonalakra. Washington közölte, nem küld ilyeneket, Ukrajna újjáépítését pedig Európának kell megoldania. Mára már csak az ukránok tizenkét százaléka hisz Zelenszkij győzelmi tervében. Nyugati szakértők szerint az orosz–ukrán háborúban mindkét fél az esetek 80 százalékában hazudik. Ez észrevehető a közzétett veszteséglistákon is. Donald Trump amerikai elnökké választása nehéz helyzetbe hozta Zelenszkijt. Trump megállapodást akar a két harcoló fél között. Nem lesz több segély és ingyenfegyver. A helyzet megváltozott. Ám Trump fő tárgyalópartnere a világpolitikai színpadon immár Putyin, nem pedig az ukrán államfő.

Borítókép: Sebesült katona a 24. ukrán gépesített dandár állományából. (Fotó: AFP /Press service of the 24th Mechanized Brigade of Ukrainian Armed Forces)