Newton optikája
Tavaly júliusban százötven vezető értelmiségi írt nyílt levelet a netes megsemmisítés gyakorlata ellen, mert úgy érezték, hogy veszélybe került a vita szabadsága a nyugati világban. Az akkori amerikai tüntetésekre is reagáltak ebben: mint kifejtették, üdvözlik a faji és szociális egyenlőtlenségek elleni harcot, amely rávilágít a tágabb értelemben vett egyenlőtlenségekre, ám „a szükséges szembenézés felerősített egy sor olyan erkölcsi normát és politikai elköteleződést, amelyek gyengítik a nyílt vita és különbségek elfogadásának elvét, és helyébe az ideológiai alkalmazkodás kívánalmát állítják”. Az aláírók között szerepel például J. K. Rowling, a Harry Potter szerzője, akit nemrég transzfóbnak neveztek, miután felvetette, hogy csak a nők menstruálnak. Salman Rushdie, akit muzulmán vallási vezetők kiátkoztak Sátáni versek című könyve miatt, és rejtőzködve kellett élnie, Khaled Khalifa, akinek betiltották műveit, miután kritizálta a szír kormányt.
A nyelvész Noam Chomsky, a meglehetősen társadalomkritikus A szolgálólány meséjének írója, Margaret Atwood, Garri Kaszparov sakkozó, a feminista Gloria Steinem és Anne Applebaum történész mellett sok olyan kutató írta alá a levelet, akik a rasszizmus elleni harcra tették fel az életüket, és számtalanszor felszólaltak elnyomó diktatúrák ellen.
Szerintük nem egyedi esetekről van szó, hanem már az intézmények, munkáltatók is pánikolnak, ha esetleg egy alkalmazottjukat nem megfelelő gondolatokkal vádolják, és átgondolt reform helyett elsietett és túlzó retorziókat alkalmaznak. Mint írták: ma már nem „csupán” a híres embereket veszélyezteti ez a gyakorlat, hiszen szerkesztőket rúgnak ki ellentmondásos cikkek miatt, újságírókat tiltanak el nem megfelelő témáktól, egyetemi oktatók ellen indul vizsgálat, mert bizonyos irodalmi művekből idéznek az órán. Egyre szűkül tehát az a kör, amelyen belül biztonságosan meg lehet szólalni, ezáltal pedig a demokrácia és szólásszabadság lényege került veszélybe, úgyhogy határozottan elítélik a nyilvános megszégyenítés és kiközösítés új hullámát, amely mára elterjedt a kultúra minden területén. A szórakoztatóipar felől is szólnak kritikus hangok a nyilvános lincselés ellen: Nick Cave rocklegenda úgy summázta a szerinte diverzitást és kreativitást korlátozó cancel culture jelenségét, mint az irgalom antitézise, a politikai korrektség pedig szerinte a világ legszomorúbb vallásává nőtte ki magát.
Ricky Gervais brit komikus szerint pedig ha valakinek nem tetszenek a viccei, nem kell őt nézni, de akár el is égetheti a DVD-it, ám az az újfajta politikai korrektség, amely átjárja a közösségi hálózatokat, a fasizmus egy új formája: ha egy kicsit baloldali vagy a Twitteren, akkor hirtelen Trockij vagy, ha kicsit konzervatív vagy, akkor Hitler, és ha középen állsz, és megnézed mindkét érvelést, akkor pedig gyáva. „Ha nem értesz egyet azzal, hogy másnak joga van olyasmit mondani, amivel nem értesz egyet, akkor nem értesz egyet a szólásszabadsággal” – húzta alá Gervais, akihez csatlakozott a Monty Python-alapító konzervatív John Cleese is. A humorista még egy tavalyi interjúban a Waczak szálló kicenzúrázása után úgy fogalmazott: már a hetvenes években is egy karikatúráról volt szó, aki pedig ezt nem képes belátni, az egész egyszerűen hülye. A sorozat írója és főhőse a régebbi kultúrkincsek cenzúráját eleve problematikusnak tartja: ilyen alapon Newton Optikája is mehetne a levesbe, hiszen a szerzője a Kelet-indiai Társaság részvényese volt, ergo rabszolgatartó és -kereskedő, de ezen az alapon Szókratészt is törölhetjük, hiszen Athénban is voltak rabszolgák.