Na, és most idézzük föl magunkban az írásunk elején megpendült végtelent, mert ebben az érzéspillanat, amikor a táncterem levegője elnehezül, az izzadságszag átüt, és egy táncolónak eszébe jut, hogy ki kéne szellőztetni. Elengedi párját, az ablakhoz lép, szélesre tárja. A végtelenből indult fuvallat most ér ide: űrbeli szél vág a terembe, körbejárja. Az üldögélő kibicek hajába túr.
Borítókép: Táncháztalálkozó a pécsi Dóm téren (Fotó: MTI/Sóki Tamás)

















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!