Az új koncepció keretében induló, Intézményi kiválóság elnevezésű támogatás a korábbi Felsőoktatási intézményi kiválósági program mintájára született. A Nemzeti kihívások alprogramban pedig a globális kihívások tudományos megválaszolását segítő kutatások finanszírozhatók. A következő két évre szóló támogatási keret mintegy 44,3 milliárd forint, ebből idén 18 milliárd forintot fizetnek ki. A támogatott projektek futamideje az első esetben egy év, a másodiknál két év. A Felsőoktatási intézményi kiválósági programon az elmúlt években az ELTE összesen hét pályázata 3,8 milliárd forintot kapott. Az egyik munka négy kar öt intézetének összefogásával nyert. A legtöbb programot a Természettudományi Kar viszi: a Szintetikus kémia és biokémia elnevezésű projekt vezetője Perczel András, a Diagnosztika és terápiás fejlesztéseket Miklósi Ádám, az anyagtudományi munkát Groma István vezeti, míg az asztro- és részecskefizikai kutatásokat Frei Zsolt irányítja.
– Az idén felvételire jelentkezők száma a tavalyihoz képest országos átlagban húsz százalékkal csökkent, ami új helyzetet teremt. Erre nem az a megoldás, hogy elbocsátják a szakembereket, hanem az, hogy az egyetemeken az oktatás mellett jóval hangsúlyosabb lesz a kutatás. Azaz az oktatókból kutatók lesznek – tájékoztat Miklósi Ádám, az ELTE TTK Etológia Tanszékének professzora, a kar Biológiai Intézetének igazgatója. A professzor szerint a kiválóság majdan abban is megnyilvánulhat, hogy az egyetemekre a jelenleginél jóval több hazai és nemzetközi kutatási pályázati pénz áramlik.
A Diagnosztika és Terápia program részeként személyre és környezetre szabott diagnosztikai eljárásokat és terápiás módszereket fejlesztenek. Olyan tudás- és szolgáltatásbázis kiépítése a cél, ahol a kutatók a legkülönfélébb módszerekkel, akár egyedi megrendelésnek eleget téve végzik környezetünk alkotóelemeinek meghatározását. Folyamatosan bővülő analitikai eszköztárral külső megrendelésre vízmintákat elemeznek, folyadékok összetételét határozzák meg – erősítve az ipari kapcsolatokat. – Az évente 400 millió forinttal támogatott munka azért előremutató, mert olyan szakembereket hoz össze, akik korábban nem dolgoztak együtt – mondta el Miklósi Ádám. Az akadémikus példaként említette, hogy az informatikusok szoftverek fejlesztésével segítették a viselkedéskutatókat. Másik kezdeményezésként a koronavírus-járvány elmúlt hónapjaiban két reprezentatív közvélemény-kutatást indítottak, amelyben a pandémia adott emberre kifejtett hatását elemezték. A munkát Urbán Róbert vezetésével kutató pszichológusok koordinálták, de az etológusok javaslatára került a kérdések közé a társállatok szerepe a magány elviselésében. A kutyák például sokat segíthetnek az időseknek, hiszen a ritka látogatások és a gyakori telefonok sem enyhítenek igazán a nyugdíjasok elszigeteltségén. Miklósi Ádám szerint a modern tudomány egyik ígéretes fejlődési iránya, amikor különböző képzettségű szakemberek dolgoznak együtt. Az eltérő gondolkozás, megközelítés új ötleteket hozhat, kölcsönös előnyökkel járhat. A koronavírus egyébként nemcsak a digitális oktatásra tette alkalmassá a kutatókat, hanem arra is lehetőséget adott, hogy korábbi kutatási eredményeiket leírják, publikálásra előkészítsék.
