Rekordmagas átlaghőmérséklet júniusban a szibériai sarkvidéken

A 10 Celsius-fokos hőség pedig elősegítette a bozóttüzek lángra lobbanását a térségben.

Forrás: MTI2020. 07. 07. 15:20
Verhojanszk, 2020. június 24. Az európai Középtávú Idõjárási Elõrejelzések Európai Központja (ECMWF) által 2020. június 19-én készített, és június 24-én közreadott kép a talaj hõmérsékletérõl Szibériában. Június 20-án Verhojanszkban 38 Celsius-fokos rekord meleget mértek. A mintegy 1300 fõs lakosú Verhojanszk a Guinness Rekordok könyvében már mint a legnagyobb hõmérsékleti szélsõségeket felmutató település szerepel: mértek itt mínusz 68 Celsius-fokot és plusz 37,2 Celsius-fokot is. Az oroszországi erdõtüzeket figyelõ hatóság, az Avialeszohrana adatai szerint 275 ezer hektár erdõ áll lángokban a Szaha Köztársaságban. MTI/AP/ECMWF Copernicus Climate Change Service Fotó: -
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rekordmagas volt az átlaghőmérséklet júniusban a szibériai sarkvidéken az Európai Unió Földet és a klímaváltozást megfigyelő kutatóprogramjának adatai szerint.

A hőmérséklet egyes területeken elérte a 10 Celsius-fokot is, a hőség pedig elősegítette a bozóttüzek lángra lobbanását a térségben, ezzel példátlan mennyiségű, mintegy 59 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe – írta a Copernicus Climate Change Service (C3S) adatai alapján a BBC hírportálja.

A forró nyári időjárás nem ritka az Északi-sarkvidéken, de az elmúlt hónapok abnormálisan melegek voltak. A tudósok úgy vélik, az Arktisz kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál.

A C3S kutatói szerint a térség átlagos hőmérséklet-növekedése 5 fok volt, ami több mint három fokkal haladja meg az előző két rekordmeleg június értékét, az egyik 2018-ban, a másik 2019-ben volt.

Verhojanszk városban június 20-án 38 fokot mértek, ami 18 fokkal melegebb az átlagos júniusi napi hőmérsékleti maximumnál.

Eközben mintegy 246 tűz pusztított több mint 1400 négyzetkilométeren július 6-áig az orosz erdészeti hatóság szerint.

A két jelenség összefügg: a magasabb hőmérséklet és a szárazabb felszín ideális körülményeket biztosít a tűzgyulladáshoz és a lángok fennmaradásához hosszú időn át – monda Mark Parrington, a C3S egyik vezető tudósa a Reuters brit hírügynökségnek.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.