Különös villanásokat látott a Jupiterhez közel repülő szonda

A kisülések a földi villámoktól eltérően nem vízből, hanem ammónium-víz oldatból álló felhőkben jönnek létre.

Különleges, úgynevezett „sekély villámokat” figyelt meg a Jupiteren a NASA Juno űrszondája. Ezek az elektromos kisülések alapvetően különböznek a földi villámoktól – nem vízből, hanem ammónium-víz oldatból álló felhőkben jönnek létre. Az is kiderült, hogy a vad villámlások közben ammóniában gazdag jégdarabok keletkeznek, amiket pépes állaguk miatt „kásalabdáknak” (mushballs) neveztek el a kutatók. A szakértők úgy gondolják, a kásalabdák csapdába ejtik a felsőlégköri ammóniát és vizet, majd azokat az atmoszféra alsóbb rétegeibe szállítják.

Naprendszerünk legnagyobb bolygójának villámait először a Voyager-küldetés űrszondája pillantotta meg, ám ekkor még úgy vélték, ezek az égi jelenségek földi megfelelőikhez hasonlóak, és olyan viharokban keletkeznek, ahol a víz minden halmazállapotban (folyékony, gáz, jég) megjelenik. Ilyen körülmények a Jupiter látható felhői alatt, 45-65 kilométer mélyen vannak, ahol a hőmérő higanyszála éppen csak eléri a 0 Celsius-fokot. A feltételezést erősítették korábbi műholdak megfigyelései is. A Juno műszere azonban a Jupiter sötét oldalán olyan villámokat fedezett fel, amik cáfolják, hogy a planéta elektromos kisülései vízfelhőkben jönnének létre.

A szonda nagyon közel merészkedett a Jupiterhez, így örökíthette meg a megszokottól eltérő kisebb, sekélyebb villámokat. Ezek olyan magasan keletkeztek, amit korábban elképzelhetetlennek tartottak a kutatók.

A teljes cikket az Origón olvashatják.

Miskolci fejlesztés segít a Jupiter közelébe jutni

ESA JUICE néven fut az Európai Űrügynökség legnagyobb missziója, amelynek keretein belül egy műhold fog megépülni. A súlya öt és fél tonna, ez körülbelül négy személyautó tömegének felel meg, ebből három tonna az üzemanyag. A fejlesztők és a programban részt vevők célja a műholdat eljuttatni a Jupiterhez.