Az elrejtett Szent Korona orsovai megtalálása utáni napok

Az osztrák hatóságok 1853. szeptember 8-án megtalálták az elásott magyar koronázási ékszereket.

Forrás: Magyarságkutató Intézet2020. 09. 15. 22:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
: Scitovszky János esztergomi érsek. Barabás Miklós rajza.
Scitovszky János esztergomi érsek. Barabás Miklós rajza.

A bizottság tanúsította, hogy „Ez a nekünk felmutatott korona valóban a magyar Szent Korona. Három rubin ki van törve belőle, ebből kettő megtaláltatott, egy nem, az egyik lecsüngő láncocska le volt szakadva és külön becsomagolva a ládában találtatott”.[3] Johann Kempen von Fichtenstamm, az osztrák rendőrhatóság vezetője Emlékirat Szent István koronájának megtalálásáról című munkájában egy árnyalattal pontosítja a jegyzőkönyv megállapítását: „Sikerült megtalálni két, a koronáról letört rubint, egy ugyancsak a koronához tartozó aranyláncot hármas rubindísszel...”,[4] azaz a leszakadt lánc végén a csüngő is ott volt. A Koronán ma nincsenek rubinok, és nincs egyértelmű jel arra, hogy valaha voltak, így az 1853-as jegyzőkönyvben szereplő „rubinok” kitételt pontatlanságnak minősíthetjük: a bizottság tagjai rubin alatt nyilvánvalóan egyszerűen specifikálatlan ékkövet értettek. E sorok írója kimutatta, hogy a két megtalált „rubin” a Krisztus-kép fölötti, letört ametiszt két darabja. Az elveszett harmadik „rubin” is előkerült 1929-ben, ami pedig kékes színű zafírnak bizonyult.

A megtalált regáliák következő néhány napjáról von Fichtenstamm altábornagy így számolt be: „Szeptember 16-án Pestre ment a[z Albrecht] gőzös, a koronázási jelvényeket itt levették a hajóról és ünnepélyes menetben felvitték a budai királyi várba, és három napig közszemlére tették ki a várpalota templomában. 19-én reggel a jelvényeket vonaton Bécsbe indították, délután öt óra tájban érkeztek meg, ünnepélyes menetben a cs. kir. udvari kápolnába vitték és ideiglenesen itt őrizték”.[5]

Esterházy Pál Antal herceg. Robert Theer metszete, 1850.
Esterházy Pál Antal herceg. Robert Theer metszete, 1850.

Rendkívül fontos, hogy a Szent Korona 1853. szeptember 15-i állapotáról egy bizottság általi szemle jegyzőkönyvezett eredményéből tudunk, amely nem hallgatta el a sérüléseket sem. Ezt ugyanis össze tudjuk vetni Franz Bock aacheni kanonok 1857-es vizsgálata során készült rajzokon feltáruló képpel, amelyeken az 1853-asnál lényegesen rosszabb állapotban látjuk, holott a szemle és a Bock-féle vizsgálat között a koronaláda csak kétszer utazott és háromszor nyílt ki. A 16-i közszemle előtti, illetve az írásom második részében tárgyalandó szeptember 20-i ládanyitás jegyzőkönyvezés nélkül maradt...

A szerző Németh Zsolt tudományos munkatárs

Az eredeti cikk a Magyarságkutató Intézet honlapján olvasható el.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.