A becsült ár többszöröséért, 25 300 euróért (9,2 millió forint) kelt el Ferenc József osztrák császár, magyar király kalapja egy hétfői bécsi árverésen.
A Dorotheum aukciósház közlése szerint hosszabb licitharc után egy online ajánlattevőé lett a híres fejfedő, amelynek leütési árát mindössze 3-6 ezer euróra becsülték előzetesen.
Fennmaradt több fénykép is az uralkodóról a kemény kalappal, amelyet civil öltözethez viselt.
A császár orrcsiptetőjéért 20 300 euróért (7,4 millió forint) fizettek az aukción, amelyen az uralkodó és családtagjainak 311 személyes tárgyát bocsátották áruba, a tételek nagy része elkelt.
Ferenc József egy írószeréért 9600 eurót, egy pár selyemzoknijáért 1792 eurót fizettek.
A vártnál sokkal többet, 40 300 eurót (14,7 millió forint) ért meg egy licitálónak Erzsébet császárné teáskészlete, amelyet a Mayerhofer & Klinkosch udvari beszállító készíttetett személyesen Sisi számára.
Fotó: Origo
Egy Franz Schrotzbergnek tulajdonított festmény, amely rózsamintás csipkeruhában ábrázolja a császárnét, 35 300 euróért (12,9 millió forint) cserélt gazdát.
Nagy pénzeket fizettek a licitálók a királyi érdemrendekért: egy telefonos licitáló 300 ezer euróért (110 millió forint) vásárolt meg két, Habsburg-Lotaringiai Erzsébet Mária főhercegnőtől, „Erzsitől” származó érdemérmet.
Miksa császár mexikói Sas-rendje 186 300 eurót ért meg egy vevőnek, felesége, Sarolta San Carlos-érdemkeresztjét 112 800 euróért ütötték le.
Ferenc József: „A rókát sajnos elveszítettük”
Az uralkodással párosuló örömökkel együtt jár, hogy a közrendű népek kíváncsi sora folyton mindenbe beleüti az orrát, és mindent tudni akar a királyi, császári, fejedelmi családokról, a hálószobatitkoktól a legbensőbb családi érzések meglétéig vagy éppenséggel hiányáig. Ennél jóval többet kapunk a Drága Rudolf – Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz című könyvben. A lelkiismeretes kutatók gondosan összegyűjtenek minden rendelkezésre álló vagy nehezebben megszerezhető dokumentumot, és jegyzetekkel ellátva a közönség elé bocsátják, így aztán a legapróbb rezdülésekről is tudni lehet, és ha mindezt a „kiegészítő információt” összepárosítjuk a történelmi tudásunk nagyobb léptékű tényeivel, szinte hibátlan képet kapunk a korabeli élet rezdüléseiről és a fejedelmi családok mindennapjairól.
