– Hány fiatal tehetség ment már át a kezeik között?
– A harminc év alatt 4-5 ezer fiatal jelentkezett, évente mintegy 150, kétharmad részük fiú. Az első fordulóban 60-70 fiatalt választunk ki, akik négy hónap alatt megvalósíthatják az ötletüket. Egyre szűkül a kör a legjobb 20-ra, 10-re, és végül a három első helyezett mehet a fiatal tudósok európai versenyére.
– De fejlődhetünk ebbe az irányba?
– Igen. Abban támogatjuk az iskolákat, hogy a kutatásalapú, gondolkodó oktatás legyen a meghatározó a nagy mennyiségű leadott tananyag számonkérése helyett. Csak ez az újfajta szemléletmód képes gondolkodó, kreatív fiatalokat képezni, akik maguktól találnak ki és valósítanak meg eredeti elképzeléseket. Ez egy hosszú átalakulási folyamat az oktatási rendszerben, idő kell az érdemi változáshoz. Megjegyzem: az innovációs versennyel nekünk nem az a célunk, hogy sikeresen piacra vigyük az ötleteiket, hanem tehetséges fiatalokat keresünk, akik idővel, tovább tanulva, a társadalom számára hasznos, értékes, alkotó felnőttekké válnak. Mi nem csupán kiválasztjuk a tehetségeket, hanem számtalan módon segítjük is őket a kibontakozásban.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Komolytalan örökmozgóktól a valódi tudományos munkákig
Jubileumát ünnepli a kutatásalapú Ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató verseny, amelyben tudósjelölteket keresnek, és amit a 2020–2021-es tanévben a harmincadik alkalommal hirdetett meg a Magyar Innovációs Szövetség. Az elmúlt három évtizedben tapasztalható változásokról, fejlődésről a szövetség tiszteletbeli elnöke, a verseny alapítója, Pakucs János beszélt a Magyar Nemzetnek.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!