Komolytalan örökmozgóktól a valódi tudományos munkákig

Jubileumát ünnepli az Ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató verseny, amelyben tudósjelölteket keresnek, és amit a 2020–2021-es tanévben a harmincadik alkalommal hirdetett meg a Magyar Innovációs Szövetség. Az elmúlt három évtizedben tapasztalható változásokról, fejlődésről a szövetség tiszteletbeli elnöke, a verseny alapítója, Pakucs János beszélt a Magyar Nemzetnek.

2020 Szolnok Robotprogramozó versenyt tartottak hétfőn a Szolnoki Szakképzési Centrum Jendrassik György Gépipari Szakgimnáziumának tornacsarnokában. A Szolmusz Lego Day elnevezésű eseményt második alkalommal szervezték meg az intézményben. Fotó: Csabai István CSI Új Néplap ÚN Fotó: Csabai István Forrás: Új Néplap

Pakucs János a 2019-es Magyar Innovációs Nagydíj átadóján 2020 júniusában
Fotó: Katona Vanda/Magyar Nemzet

A színvonal emelkedéséhez szükség van az iskolákban, illetve a tanároktól elérhető tudás, készségfejlesztés megváltozásához is. A feladatok begyakorlását igénylő tanulmányi versenyekhez képest itt egészen már típusú felkészülés szükséges. A tanári kar változása

lassan következik be a folyamatos nyugdíjazásokkal és a most pályára lépőkkel, de egyértelműen látszik Pakucs János szerint, hogy a hagyományos oktatási gondolkodást folyamatosan újfajta szemlélet váltja fel.

Gyarapodnak a szakkörök, tudományos klubok

– Egyre több helyen látunk kreatív, innovatív szakköröket, tudományos fejlesztő klubokat, amelyeken nem a hagyományos tantárgyak oktatásával foglalkoznak, hanem a gyerekeket sok esetben önálló gondolkodásra késztetik. Azt szeretnénk, hogy ez a fajta rendszer még

szélesebb körben működjön, ezért ebben az évben azokat az iskolákat, amelyek működtetnek ilyen kreatív szakmai klubokat, egymillió forintos többlettámogatásban részesítjük. Azon tanároknak, akik több gyereket tudnak motiválni és ráhangolni erre a gondolkodásmódra, 600-800 ezer forintos ösztöndíjat szeretnénk juttatni a verseny keretében – beszélt az anyagi támogatásról az elnök.

Robotprogramozó verseny Szolnokon. Folyamatosan fejlődik a diákok kutatás- és projektalapú gondolkodása.
Fotó: Csabai István/Új Néplap

Hozzátette: természetesen a hagyományos iskolai feladatokat is meg kell tudni oldani, az újítás ezt nem helyettesíti. Ám fontos ösztönözni, hogy a diákokban kialakuljon a kutatás-fejlesztés iránti igény, hogy bejárjanak egyetemi kutatóintézetekbe, kísérleti munkákat végezzenek, hozzanak létre kísérleti eszközöket, modelleket.

Tehetséggondozás a felnőttkorig

A nyertes pályázatok és pályázók nyomon követéséről Pakucs János elmondta, hogy van olyan fejlesztés, ami idővel piacra került, ám a szövetség szempontja szerint lényegesebb az, hogy a legjobb tíz-tizenkét fiatalt 12 hónapon keresztül ösztöndíjban részesítik azért,

hogy folytassák a munkát. – Kapunk tőlük rendszeresen beszámolókat, továbbá jelentős többletpontszámhoz jutnak a felvételik során, így biztosítani tudjuk, hogy mindegyikük egyetemen folytathassa a tanulmányait. Ott rögtön az első évben bekapcsolódnak az Országos Tudományos Diákköri Konferenciába és a pályázati rendszerbe, amin keresztül tovább fejleszthetik a tudásukat. A felméréseink és tapasztalatunk szerint

azok a fiatalok, akik pályáztak, mind egyetemre mentek. A legjobb 20-25 pedig mind mesterszakon folytatja, akiknek több mint fele doktori képzésre kerül, de a többiek is kutató-fejlesztő pályán helyezkednek el.

Vannak köztük, akik ma már vezető vállalati kutatók, innovatív vállalkozásokat vezetők, de nagyvállalati kutatás igazgatójáról, nagyvállalat vezetőjéről is tudunk. Tehát azt mondhatom, hogy a tehetség kiválasztása és a tehetséggondozás is jól működött az elmúlt időszakban – zárta szavait az ifjúsági innovációs verseny alapítója.

Támogatott tehetségek

A 30. Ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató versenyt a Magyar Innovációs Szövetség az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával hirdeti meg. Az idei kiírásban a kreatív fiatalok összesen ötmillió forintot kaphatnak, a dobogós helyezés pedig száz többletpontot ér a jövő évi egyetemi felvételin az eddigi harminc helyett. Pályázni 2020. november 25-ig lehet, a kidolgozandó vagy megoldandó természettudományi ötlet, feladat legfeljebb kétoldalas vázlatának feltöltésével. Az első fordulóból továbbjutó versenyzőknek 2021. április 1-jéig lesz lehetőségük a projekt részletes kidolgozásra. A legjobb fiatalokat felkészítő középiskolai tanárok differenciált, 600-800 ezer forintos jutalmat érdemelnek ki, a legeredményesebb iskolák pedig – elsősorban a szakköri munkák támogatására – egymillió forint támogatást nyernek el. A zsűri három első, három második és négy harmadik helyezettet jutalmaz egyéves ösztöndíjakkal, mellettük különdíjat kap majd a legfiatalabb díjazott és a legsikeresebb határon túli fiatal. Az arra alkalmas pályázókat a Startup Campus ingyenes üzleti és forrásszerzési képzésben is részesíti.