Régészet: Több ezer éves gyümölcs került elő Ausztriában

Az osztrák fővárosban egy újkőkorszaki település maradványait tárták fel egy ásatáson, amikor két formátlan gombócot találtak.

Forrás: MTI2020. 11. 11. 22:14
Debrecen, 2020. oktber 13. Az idei gazdasgi vben a hazai almaterms az elmlt vihez mrten 15-25 %-kal kisebb hozamot, 300-350 ezer tonnnyit jegyez. A mrciusi, mjusi fagyok a virgzst s a termkenylst zavartk, az aktulis szretet pedig a kiads eszsek neheztik. MTVA/Bizomnyosi: Olh Tibor *************************** Kedves Felhasznl! Ez a fot nem a Duna Mdiaszolgltat Zrt./MTI ltal ksztett s kiadott fnykpfelvtel, gy harmadik szemly ltal tmasztott brminem klnsen szerzi jogi, szomszdos jogi s szemlyisgi jogi ignyrt a fot szerzje/jogutdja kzvetlenl maga ll helyt, az MTVA felelssge e krben kizrt. Fotó: Oláh Tibor Forrás: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bécs legrégibb, 4000 éves almájára bukkantak. Az osztrák főváros Oberlaa negyedében egy újkőkorszaki település maradványait tárták fel egy ásatáson, amikor két formátlan gombócot találtak a szakértők. Közelebbről megvizsgálva kiderült, hogy egy elszenesedett gyümölcs, pontosabban egy vadalma maradványairól van szó.

A leletről a bécsi régészeti intézet és a bécsi Agrártudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur Wien – Boku) a pénteki alma napja alkalmából számolt be, amelyet hagyományosan november második péntekén ünnepelnek Ausztriában.

A feltárt földműves település időszámításunk előtt 2400 körül volt lakott.

A kőkorszaki gyümölcs az alma legrégebbi ismert bizonyítéka osztrák földön. A lelet körülményei arra utalnak, hogy szándékosan vitték a környező erdőkből a településre, ahol valószínűleg elraktározták télire.

„Az alma el van felezve, és nyilvánvalóan megaszalták. Ismerünk hasonló, Svájcban talált leleteket, amelyeket eredetileg háncsra akasztottak fel, és levegőn szárított aszalt gyümölcsként raktároztak el” – mondta Marianne Kohler-Schneider, a Boku archeobotanikusa.

A vadalmák az újkőkorszakban kedvelt tápláléknövények voltak, és fontos vitaminforrást jelentettek a téli hónapokban. A bécsi almát egy aszalón megszáríthatták, ám eközben beleeshetett a tűzbe, ezért végül a szemétgödörbe dobták, így őrződött meg több ezer éven át.

Elszenesedett gabonamagvakat és állati csontokat is feltártak a régészek, akik így új információkat szerezhettek az újkőkori Oberlaa lakóinak életéről. „A földművelés mellett, amely olyan gabonákon alapult, mint az alakor, a tönkebúza (más néven kétszemű búza) és az árpa, a szarvasmarhák, sertések, birkák és kecskék tartása is fontos szerepet játszott az életükben” – mondta Martin Penz, az ásatás vezetője.

A településen textilkészítéssel is foglalkoztak, szőttek-fontak. Az újkőkorszaki Oberlaa lakói gazdasági és kulturális kapcsolatokkal rendelkeztek elsősorban a Kárpát-medencében, amiről a kerámialeletek is árulkodnak – emelte ki Penz.

Gyümölcstermesztést azonban nem folytattak az itt lakók. A feltárt alma minden bizonnyal egy európai vadalma (Malus sylvestris). A kultúrnövényként termesztett alma elődei a tudósok szerint csak évezredekkel később érkeztek meg Közép-Európába.

A gyümölcs, amely minden részében értékes táplálék

Miként az utóbbi években megszokhattuk, az idén ősszel is elindul az almafogyasztást ösztönző kampány. Az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum közös akciójának célja, hogy tudatosítsa az emberekben: a hazai alma fogyasztása nemcsak egészséges, hanem sok ezer család megélhetését is megalapozza – olvasható a Szabadföld.hu-n. Napi egy alma az orvost távol tartja – szól a régi közmondás. Nem véletlenül, ugyanis ez a gyümölcs minden részében különösen értékes táplálék. Húsa 8-13 százaléknyi gyümölcscukrot rejt magában, egy közepes nagyságú nyers almában 80 kalória van, 21 gramm szénhidrátot, 3,7 gramm rostot és 10-15 milligramm C-vitamint tartalmaz. A gyümölcs gazdag A- és B-vitaminban, folsavban, kalciumban, magnéziumban, kálium- és kéntartalma is jelentős. Az almapektin szintén fontos táplálék: főve-párolva a hasmenés, nyersen a székrekedés ellen vethető be, kedvezően hat a bélflórára, csökkenti a vér koleszterinszintjét, kiemelkedő káliumtartalma pedig a magas vérnyomásúaknak segíthet.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.