Egy 18-19. századi különleges napóra tért haza Dél-Koreába

A műkincs egyike az úgynevezett anbuilgu – üstformájú napóra, amely az ég felé néz – köztéri óráknak.

Forrás: MTI2020. 11. 17. 15:19
A napóra 1392 és 1910 közötti Csoszon-dinasztia idején készült Forrás: flickr.com
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy üstformájú, az 1392 és 1910 közötti Csoszon-dinasztia idején készült napóra került vissza az Egyesült Államokból Dél-Koreába – jelentette be kedden a kelet-ázsiai ország örökségvédelmi alapítványa.

A Tengerentúli Koreai Kulturális Örökségvédelmi Alapítvány júniusban vásárolta meg a napórát egy egyesült államokbeli aukción és két hónappal később Dél-Koreába szállította. A műkincs egyike az úgynevezett anbuilgu – üstformájú napóra, amely az ég felé néz – köztéri óráknak.

Az anbuilgut Nagy Szedzsong uralkodása idején találták fel a 15. században az év kínai szoláris naptár szerint 24 szakaszának (szoláris periódus), valamint a nap múlásának nyomon követésére.

A napóra 1392 és 1910 közötti Csoszon-dinasztia idején készült
Fotó: flickr.com

Ezeket a napórákat a nyüzsgő városi területek különböző pontjain állították fel, hogy az emberek könnyedén ellenőrizhessék az időt.

Az alapítvány szerint a nyáron megvásárolt napóra, amely csaknem 24 centiméter széles és 11,7 centiméter magas, feltehetőleg a 18-19. században készült.

Rézötvözetből készült, a karimáján és a belsején aprólékos ezüstdíszítés fut végig, lábai sárkányt és teknőst formáznak.

Dél-Koreában hét angbuilgu található, további hármat más országok, köztük Japán őriznek.

Az alapítvány szerint az Egyesült Államokból visszakerült napórát szerdától december 20-ig nézhetik meg az érdeklődők a Koreai Nemzeti Palotamúzeumban.

A klímaváltozás okozhatja a a természeti katasztrófák többségét

Az árvizek, a viharok és a hőhullámok ötből négy esetben a klímaválság következményeire vezethetők vissza – hívta fel a figyelmet a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC). A humanitárius szervezet becslése szerint 2010 óta több mint 410 ezer ember halálát okozták természeti katasztrófák, és mintegy 1,7 milliárd ember vesztette el otthonát, állatait, termőföldjét vagy megélhetését ezen csapások miatt.

Az 1990-es évek óta csaknem 35 százalékkal emelkedett minden évtizedben az időjárással összefüggő természeti katasztrófák száma – mutatott rá a vöröskereszt a jelentésben, kiemelve, hogy a kutatások azt mutatják, a nemzetközi közösség nem védi meg ezektől a legkiszolgáltatottabb csoportokat, pedig ez elsődleges felelőssége lenne.

Tovább...

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.