A világ lakosságának több mint fele él tengerpart közelében. Ezeken a területeken már ma is súlyos károkat okoznak a szélsőséges időjárási események, számuk azonban a jövőben tovább emelkedhet.
Eddig a rizikóbecslések esetén egymástól függetlenül vizsgálták az egyes időjárási jelenségeket, idővel azonban megfigyelték, hogy ezeket általában ugyanazok a körülmények váltják ki, ezért többnyire egy időben jelentkeznek.
Ez felerősíti a problémát – véli Douglas Maraun, a bécsi Wegener Intézet munkatársa. Ha a viharok nagy vízmennyiséget hajtanak a partvidéki területekre, a heves esőzésekből származó víz pedig elsősorban a folyótorkolatokban halmozódik fel, akkor a vízszint még nagyobb mértékben emelkedik meg.
Maraun tagja annak a nemzetközi kutatócsoportnak, mely már Európa partvidéki területeinél megvizsgálta, hogyan változik 2099-ig a klímaváltozás hatására a heves esőzések és viharok által együttesen okozott áradások kockázata. Vizsgálatuk eredményeit 2019 őszén publikálták.
Ezek szerint Észak-Európában intenzívebbé vált a csapadék, így jelentősen megnőhet az egy időben jelentkező heves esőzések és viharok veszélye. A partvidéki területeken ez áradásokkal járhat együtt a folyótorkolatoknál.
Amennyiben a globális átlaghőmérséklet további 4 Celsius-fokkal emelkedik 2099-ig, az jelentősen megnöveli az árvizek kockázatát Nagy-Britannia nyugati partvidékén, Franciaország északi részén, az Északi-tenger keleti és déli partjainál, valamint a Fekete-tenger keleti részén.
A modellezések szerint a Bristol-csatorna, devoni és cornwalli brit partvidék, valamint Hollandia északi partvonala fókuszponttá, vagyis olyan területté válhat, ahol hat éven belül egynél többször fordulnak elő ilyen kettős időjárási szélsőségek.
Hasonlóan baljós eredmény született a világméretű felmérésből is, melynek eredményeit a Communications Earth & Environment című tudományos lapban mutatták be.
Ahogyan az Európára vonatkozó vizsgálatban, ezúttal is az 1970-2004 közötti időszak adatai alapján jövendölték meg a 2070-2099 közötti időszak egyes forgatókönyveit – mondta Maraun. Emellett a vihar- és csapadékszimulációkat áradások szimulációival együtt elemezték, a modellvizsgálatokat az Európai Bizottság isprai (Olaszország) kutatóközpontjának munkatársai végeztek.
