Kína megnyitja a külföldi kutatók előtt óriásteleszkópját

A fél kilométer átmérőjű rádiótávcső a valaha épített legnagyobb és legérzékenyebb rádióteleszkóp.

Forrás: MTI2020. 12. 16. 8:40
Kína 2021-től fogadja a külföldi kutatókat Fotó: Anwar Nillufary Forrás: Flickr
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kína megnyitja a külföldi kutatók előtt óriásteleszkópját. A fél kilométer átmérőjű, FAST (Five-hundred-meter Aperture Spherical Radio Telescope) nevű rádiótávcső a valaha épített legnagyobb és legérzékenyebb rádióteleszkóp.

Kína közlése szerint 2021-től fogadják azon külföldi kutatók kéréseit, akik méréseket szeretnének végezni a teleszkóppal.

A Délnyugat-Kína hegyei között lévő teleszkóp a Puerto Ricó-i óriásteleszkóp összeomlása után az egyetlen ilyen kaliberű eszköz, amely külföldi asztronómusokat fogad.

Az Arecibo obszervatórium egytányérú nagy rádióteleszkópja december elsején omlott össze, mert előbb elszakadt egy segédkábele, amely egy 30 méteres lyukat ütött a fényvisszaverő tányérba és károsította a felette lévő kupolát. Majd november 6-án az egyik fő acélkábele pattant el, további sérüléseket okozva.

Kína 2021-től fogadja a külföldi kutatókat
Fotó: Flickr

Vang Csiming, a FAST műveleti és fejlesztési központjának főellenőre elmondta, látogatást tettek az Arecibóban, és inspirációt merítettek annak a szerkezetéből is.

A Kujcsou tartományban lévő Pingtangban található kínai teleszkóp háromszor érzékenyebb, mint az amerikai. Körülötte öt kilométernyi rádiómentes zóna terül el, ahol sem mobiltelefonok, sem számítógépek használata nem engedélyezett.

A FAST építési munkálatai 2011-ben kezdődtek, rendszeres működése szeptemberben indult, januártól a teljes teleszkóp működik. Több mint tíz ország és régió kutatói terveznek megfigyeléseket a teleszkóppal, amellyel a korábban kivitelezhetetlen kutatások is lehetővé válnak. A gravitációs hullámok, az exobolygók, az ultranagy energiájú kozmikus sugárzás (UHECR), a csillagközi anyag megismerésében, a csillagászati, asztrofizikai és alapvető fizikai ismeretek bővítésében is nagy szerepe lehet a jövőben.

Ötszáz méteres tányérja 30 futballpályányi területet fed le, építése 1,1 milliárd jüanba (49 milliárd forintba) került. A környék több ezer lakóját költöztették el, hogy legyen elegendő hely az óriásteleszkópnak.

A vártnál több mintát gyűjtött a Ryugu aszteroidáról az űrszonda

A vártnál több talaj- és gázmintát gyűjtött a Ryugu aszteroidáról a Hajabusza-2 japán űrszonda – közölte kedden a Japán Űrkutatási Hivatal (JAXA).

„A célunk minimum 100 milligramm volt és azt elértük” – mondta Szavada Hirotaka, a JAXA munkatársa. A kutatónak elmondása szerint elakadt a szava, amikor először nyitották ki a kapszulát és meglátták a benne lévő mintákat. „Nagyon más volt, mint amire számítottam, bőséges mennyiség volt” – tette hozzá.

Tovább...

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.