A kínai Szuj-dinasztia korából származó sírt tártak fel

A fehér márványból készült ágyat is őrző sírt is tartalmazó ásatási lelet legalább 1400 éves.

Évről évre, újabb és újabb, különböző korokból származó tárgyi emlékeket tárnak fel a kínai régészek (a kép illusztráció) Fotó: Csang Hsziao-li Forrás: MTI/EPA

Egy fehér márványból készült ágyat is tartalmazó, 1400 éves sírt tártak fel a régészek a kínai Henan tartományban fekvő Anjangban. A síremlékben a buddhizmusra és egy ősi perzsa vallásra utaló leleteket is találtak.

A téglából épült sírhely a Szuj-dinasztia korából (581-618) származik. A fehérmárvány-ágyra a sír tulajdonosának életéről tudósító jeleneteket és vallási történeteket véstek.

Az ágy mindkét végén az ősi perzsa vallás, a zoroasztrianizmus egy alakja látható. De buddhista stílusú lótuszábrázolásokat is faragtak a márványba – mondta el Csiao Peng, az anjangi ásatások igazgatója.

A márványágy díszítése betekintést enged a kínai Szuj-dinasztia korának kőfaragási technikájába, és a kínai síremlékekben található kőágyak fejlődésének, formálódásának tanulmányozásához is adalékkal szolgál

– fűzte hozzá Csiao.

Évről évre, újabb és újabb, különböző korokból származó tárgyi emlékeket tárnak fel a kínai régészek (a kép illusztráció)
Fotó: MTI/EPA

A helyi régészeti intézet vezetője, Kung Tö-ming elmondta, hogy

a sírban egy Csü Csing nevű kínai ember és felesége nyugszik. A sírfeliratok nemcsak a pár nevét árulják el, hanem beavatnak életük egyes részleteibe is.

Kung szerint a Csü család Lunghszi régióban élt a mai Kanszu tartományban. A régió egykor fontos része volt az ősi kínai selyemútnak, az európai, nyugati és közép-ázsiai kulturális hatások is nyomot hagytak benne.

Az ágy és az azon szereplő több tucatnyi kép, amelyek a buddhizmussal és zoroasztrianizmussal kapcsolatosak, a keleti és nyugati civilizáció egymásra hatását bizonyítja, és segítséget nyújt az etnikai és vallási keveredés tanulmányozásához

– mondta el Kung.

A kínai régészeti ásatások 2020 áprilisában kezdődtek a sír feltárására.

Azóta több mint 120 lelet, köztük kőből készült edények és agyagedények kerültek elő.

Rábukkantak Kína eddigi legidősebb régészeti leletére

Hatezer éves selyemhernyószobrot találtak múlt év októberében egy régészeti ásatáson az észak-kínai Sanhszi tartományban. A kulturális és turisztikai hatóság közlése szerint ez az országban talált legrégebbi ilyen lelet. A faragott csíkokkal díszített, világosbarna gránit szobrot a Hszihszian megyében zajló régészeti ásatások során tárták fel.