Szintén az állatokhoz köthető kutatás hozta el idén a rovartani díjat is a Harvardon.
Richard Vetter tudományos alapossággal bizonyította be, hogy a legtöbb rovartani szakértő valójában arachnofóbiás, vagyis fél a pókoktól. Ez azért érdekes, mert a pókok ugyan nem rovarok, de ízelt lábakkal rendelkeznek, amely a rovarokkal foglalkozók számára nyilván nem lehet rémületet keltő adottság.
Az álkutatásoknak tűnő tevékenységek körét természetesen ebben az évben sem kerülhették el a pszichológusok. Miranda Giacomin és Nicholas Rule például arra vetemedtek, hogy a szemöldökük alapján próbálják meg kimutatni embertársaikban a narcisztikus személyiségjegyeket. A kutatás, ha másra nem is, arra bizonyosan támpontot nyújthat, hogy miért rajzolnak mostanság oly sokan ceruzával maguknak szemöldököt.
Fotó: pexels
A békedíjat pedig a pszichológiai hidegháború élharcosai, India és Pakisztán kormányai kapták.
A két ország diplomatái ugyanis az obszcén telefonhívásokkal zajló zaklatás és a villanydrótok elnyesegetése mellett azt is kitalálták, hogy időnként az éjszaka közepén kölcsönösen becsengetnek egymáshoz, majd elszaladnak, mint a vásott gyerekek.
Az orvoslás egyik díját egy holland-belga csoport kapta, akik feltárták az úgynevezett mizofónia jelenséget. Ez gyakorlatilag azt jelenti, valakit idegesít, hogy a közelében rágnak. A kutatás nyomán nyilvánvalóan sokan felfedezik majd magukban ezt a „betegséget”, és jelentősen csökkennek a kisállat-kereskedések bevételei is.
Sokan és sokféleképpen gúnyolódnak a világhálón a „brit tudósokon”, és hogy ennek lehet némi alapja, azt bizonyítja az idei anyagtani díjazott is.
A britek egy csoportja ugyanis nem volt rest azt vizsgálni, hogy vajon a fagyott ember ürülékéből lehet-e kést készíteni.
Azt viszont csak ők tudják, erre a bosszantó kutatásra miért is volt szükség, hiszen eddig még soha senki nem állította, hogy bárki is próbálkozott volna ezzel rajtuk kívül.
Nagyot fordulhat a világ közgazdaságtana azzal a felméréssel is, amely azt vizsgálta, van-e összefüggés az egyes országokban tapasztalható jövedelmi különbségek és a csókolózás gyakorisága között. Ebben a projektben bizonyára sokan részt vettek volna, főként a részletkutatásokban, ha csinosak a vizsgálandó tesztalanyok.
A teljes cikk ITT olvasható el.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!