A denevérek a Kiskunsági Nemzeti Parkban leltek új otthonra

Az állatok a tiszaugi denevértoronyban folytatják téli pihenőjüket – írja a Szabad Föld.

A vízi denevért mutat az érdeklõdõknek a Bükki Nemzeti Park Denevérek éjszakája elnevezésû rendezvényén, Felsõtárkányban 2014. augusztus 23-án. Az érdeklõdõk szakmai elõadások és terepi hálózás során ismerkedhettek meg a repülõ emlõsökkel Fotó: Komka Péter Forrás: MTI Fotó: Komka Péter

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnál lelt most új otthonra 89 mentett rőt koraidenevér. Az állatok a tiszaugi denevértoronyban folytatják téli pihenőjüket. A denevérek a Fővárosi Állat- és Növénykert gondozásában álltak, miután különböző okokból a mentőhelyre kerültek, most megerősödve szabadon engedhették őket a szakemberek.

A mentett denevérek között egy 68 egyedből álló kolónia is megtalálható.

Az állomány Budapest XXII. kerületéből került be az állatkerti vadállatmentő központba tavaly decemberben. Egy felújítandó lakás teraszán, a lomok között bukkantak az állatokra a lakók, és rögvest a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatához fordultak az ügyben.

Így aztán a telelésben megzavart kis emlősök hamar azilumra találtak, és ekképpen baj nélkül vészelhették át a kalandot. A többi 21 példány hazánk különböző vidékeiről érkezett a hideg évszakban: legtöbbjükre legyengülve bukkantak rá a járdán.

A mentőhelyen megerősödött állatok már készen állnak a szabadon engedésre.

A denevérek rendkívül értékes, ártalmatlan és védett állatok (A képen egy vízi denevér látható)
Fotó: MTI Fotó: Komka Péter

Mivel a denevérek ilyenkor még telelnek, egy mesterséges telelőhelyre, úgynevezett denevértoronyba kerülnek. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnak 14 ilyen tornya van a működési területén. Ezek 6-8 méter magas, betonból vagy fából készült építmények, melyeknek van egy szűk berepülőnyílása a magasban. E helyütt több száz denevér is biztonságosan telelhet, és a szaporodásukhoz is biztosítottak a megfelelő körülmények.

A rőt koraidenevér Magyarország leggyakoribb denevérfaja. Gyakran láthatjuk lakott területen és erdőben egyaránt, nagyon alkalmazkodóképes.

Hazánkban 28 denevérfaj él: mindegyikük védett. Ezért, ha valaki épületbontás, felújítás vagy korhadt fa kivágása közben denevérekre bukkan, értesítse az illetékes nemzetipark-igazgatóságot.

Azért, hogy tovább őrizzük a magyarság zöld értékeinek szépségét és életgazdagságát a Kárpátok medencéjében. Ahogy ezen a homokbuckáktól hupólagos, sziksós-szeles Petőfi-pátriában teszik.

Az teljes cikk ITT érhető el.