Az akkori legnagyobb, a csepeli Weiss Manfréd-gyár volt, ahol később kismotorkerékpárok gyártása is zajlott. Bár a járművek rugózása még kezdetleges volt, de az akkori egyszerű közlekedési igényeket jól kielégítették és áruk is kedvező volt. A háborút követően a gyártás feltámasztása csak a csepeli vállalatnál sikerült, ahol az igazi áttörést a Csepel motorkerékpár 1948-as megjelenése hozta el.
1954-ben a 125-ös motorkerékpárok gyártása Csepelről a zuglói Danuvia Szerszámgépgyárba került át, ahol az 1966-ig mintegy 157 ezer példány készült ezekből az egyszerű, és emiatt viszonylag olcsó és jól használható kismotorokból.
A Danuviánál, mely fő tevékenységként akkortájt haditermeléssel is foglalkozott, nem sok pénz maradt a motorok fejlesztésére, így a lényeges fejlesztési módosítások minden esetben megakadtak a prototípusok szintjén.
Pedig az akkori vezetés fontosnak tarthatta a motorkerékpár-gyártást, hiszen 1956 júniusában még a koreai kormányküldöttség részeként Magyarországra érkező Kim Ir Szen marsallt és Pak Den Aj asszonyt is elvitték egy Pannónia motorkerékpár megtekintésére a csepeli gyárba – olvasható az oldalon.
Szintén erre utal, hogy Urbach vállalatát ugyan elvették, de szakértelmére az „új” politikai rendszernek is szüksége volt, ezért részt vehetett az Egerben 1958-tól gyártott Berva kismotor megalkotásában.
Csepelen eközben megkezdődött a Panni robogók gyártása, mely idővel átkerült az egri Finomszerelvénygyárba, de a gyártása mindössze négy éven át tartott.
Szintén Csepelen, de már 1960-ban indult a Tünde robogó sorozatgyártása, ami 1962-ben véget ért.
A jármű igazi ritkaságnak számít, hiszen a gyártás két éve alatt mindössze 2500 példány készült el belőle.
A KGST „profilrendezésről” szóló, a magyarországi robogógyártást leállító határozata miatt 1962-re mindhárom kismotor gyártását beszüntették. Rövid pályafutásuk után a magyar kismotorokat a keletnémet Simson vagy az MZ, a csehszlovák Jawa Babetta, a lengyel Komar és a szovjet Riga, valamint a Verhovina váltották.
A hatvanas-hetvenes években a Pannónia sorozatgyártásával még egyszer új erőre kapott a hazai motorkerékpár-gyártás, ám ezután már csak próbálkozások történtek a további előrelépésre. A gazdasági környezetre való hivatkozással ezek megvalósítását már nem engedték, ezért 1975-ben nemcsak a csepeli gyárban, de a teljes magyar iparban megszűnt a motorkerékpárok gyártása.
Az eredeti cikket, amelyben még több képet talál, IDE kattintva érheti el.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!