A híres képlet, amely megváltoztatta a modern fizikát
A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) Einstein-iratok projektje és a Jeruzsálemi Héber Egyetem levéltárosai szerint a képletnek csupán három másik olyan kézzel írt példánya létezik, amelyben Einstein maga írta le híres, világot megváltoztató egyenletét, amelyre a relativitáselmélet kidolgozása közben jött rá.
Ez a negyedik példány az egyedüli, amely magángyűjteményben van, és csak a közelmúltban vált ismertté a bostoni RR Aukciósház szerint,
amelynek szakemberei úgy becsülték, hogy 400 ezer dollárért fog elkelni a ritkaság.
Az E=mc² egyenlet (ahol c a fénysebességet, E az energiát, m pedig a tömeget jelenti) megmutatta a tömeg és az energia ekvivalenciáját, vagyis azt, hogy minden energiához tömeg, és minden tömeghez energia tartozik. A képlet új pályára állította a 20. századi fizikát.

Fotó: Pexels
Ismeretlen dokumentumgyűjtő vette meg a ritkaságot
Az egyoldalas levelet németül írta a fizikus Ludwik Silberstein lengyel származású amerikai fizikusnak 1946. október 26-án. Silberstein Einstein elméleteinek jól ismert bírálója volt, számos elméletet megkérdőjelezett. „Kérdésedre választ lehet adni az E=mc² képlettel, műveltség nélkül” – írta Einstein a Princeton Egyetem fejlécével ellátott levélpapíron. A levél Silberstein magánarchívumának részét képezte, amelyet örökösei eladtak.
A vevőt nem nevezte meg az akciósház, csupán annyit mondott róla, hogy egy névtelenséget kérő dokumentumgyűjtő.
A levélritkaságért ádáz licitcsata folyt.
Kezdetben öten licitáltak, de amikor az ár elérte a 700 ezer dollárt, csak ketten maradtak versenyben – közölte Bobby Livingstone, az aukciósház alelnöke.
Az eredeti cikket ITT érheti el.
Kiemelt kép: Pexels
Már 105 éve tudjuk, hogy a világ véges, de nincs határa
Albert Michelson valamint Edward Morley amerikai fizikusok egy 1887-ben elvégzett kísérlete mutatta ki először, hogy a fény állandó sebességgel terjed, és a fény sebessége független a megfigyelő mozgásától,
ami pedig a klasszikus newtoni mechanika alapján nem lett volna lehetséges.George Francis Fritzgerald ír fizikus e zavarba ejtő kísérleti eredmény értelmezésére 1894-ben felvetette, ha azt feltételezzük, hogy a testek megrövidülnek a mozgás irányába, akkor a Michelson–Morley-kísérlet eredménye is megmagyarázhatóvá válik.