Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Tényleg lehetséges, hogy Nazca-vonalak lennének a Balaton fenekén? Vajon mennyi mindent rejthet a Balaton feneke? – teszik fel a kérdést a Ripost cikkében.
Elsüllyedt falvakról, halászhálóba akadt római kori kincsekről suttognak történeteket az ott élők, és sokan ma is szívesen lemerülnének, hogy a saját szemükkel lássák a felszín alatt lapuló, titokzatos romokat. Mesterséges, elsüllyedt szigetre azonban kevesen gondolnak; nem csoda, hogy Zelkó Zoltán térképész elmélete alaposan felkavarta az állóvizet a ’80-as évek elején.
Zelkó Zoltán neve akkor vált ismertté, amikor a perui Nazca-vonalrendszer rejtélyére megfejtést adott. Elmélete szerint a titokzatos ábrák az inkák előtti civilizáció hatalmas térképét ábrázolják, melyek egyfajta irányzóasztalként szolgáltak a korabeli „távközléshez.” A füst- és tűzjelekkel való kommunikációhoz ugyanis pontos hálózatra volt szükség, magaslati helyeken lévő, egymással egy vonalba eső pontokkal. Elméletét volt lehetősége Peruban is bizonyítani, ahol felfedezése miatt a helyi újságok „magyar Kolumbusznak” nevezték. A kutató nem sokkal később egy magyar vonatkozású felvetéssel rukkolt elő: nem mást állított, mint hogy Nazca-vonalak a Balatonnál is találhatók…
Összefüggésbe rendezett templomok
Az persze utóbb kiderült, hogy nem az indiánkultúra nyomaira lelt, de perui tapasztalatai nagyban segítették kutatását a Balaton mentén. Abban biztos volt, hogy az egymáshoz képest szabályos mértani alakzatban megépített magyar templomok elhelyezkedése nem lehet véletlen. Ebben viszont nem tévedett. A titok megfejtéséhez egészen a római birodalomig kellett visszakanyarodnia időben. Köztudott, hogy a rómaiak fejlett út-, alagút- és vízvezeték hálózattal rendelkeztek és az általuk épített tornyokból füst- és fényjelek segítségével a legmesszebb lehetett továbbítani a híreket. Ez a hírközlési rendszer a birodalom legtávolabbi pontjától a fővárosig futott. Zelkó elmélete szerint I. István uralkodása óta ezeknek a tornyoknak a helyére épültek a templomaink.
A térképész felfedezte, hogy Badacsony és Veszprém között egy nyílegyenes vonal mentén sorakoznak a templomok: Kékkút, Köveskál, Monoszló, Balatoncsicsó, Árokfő, Szentjakabfa, Óbudavár, Mencshely, Barnag, Tótvázsony. Ráadásul nem is csak egyetlen ilyen vonal létezik, hanem több, szinte a szélrózsa minden irányában. Amikor Zelkó ezeket mindet megjelölte a térképen, egy bonyolult, de logikus mértani mintázat tárult elé.
A témát kutatva oda jutott: nem véletlenszerű, hogy az északi és déli parton lévő templomokat összekötő vonalak a Balaton egy bizonyos pontján futnak össze…
A Nazca-vonalak a Balatonnál egy metszéspontban futnak össze, ahol Zelkó feltételezése szerint egy sziget lehetett, mely jelenleg 7-8 méterrel a felszín alatt található. Érdekes, hogy a sziget helye pontosan egybeesik a tó geometriai középpontjával. Úgy gondolta, valahol a mai Balatonszemes vonalában lehetett az egykori sziget, és a tavat ábrázoló műholdas felvételeken ezen a területen valóban látható egy sötét folt. A térképész szerint a középkorban a tó kétoldalán élők fény- vagy füstjelekkel kommunikáltak egymással; ez az eltűnt sziget lehetett az összekötő pont.
Bár az elmélet alaposan megmozgatta a közvéleményt, soha nem bizonyították be; igaz, nem is cáfolták. Ugyan a ’80-as években szó volt arról, hogy búvárokkal feltárják az eltűnt sziget feltételezett helyét, erre végül soha nem került sor. A korabeli tudományos világ egyértelműen az elmélet ellen foglalt állást, Zelkó Zoltán pedig támadások kereszttüzébe került, és soha többet nem nyilatkozott a témáról.
Egy másik teória is él a szigetről
Egy Losta néven emlegetett Tihany környéki szigetről 1024-ből származik az első feljegyzés- Lostát annak idején a Zalavári apátságnak adományozta a király. 1237-ben a tihanyiak a mongol birodalom terjeszkedésétől tartva egy primitív duzzasztógátat hoztak létre a Sió völgyében, hogy megemeljék a tó vízszintjét. Lostát így a jeges víz alá rejtették a hódítók elől.
A Balaton vizét 1730-ra a normális szintre eresztették – az egykori falu maradványai ismét kiemelkedtek. A moszattal borított köveket aztán az emberek széthordták, a maradékot a hullámok mosták el. Végül az enyészetté lett. 1780-ig szerepelt a térképeken. Most, több évszázad távlatából pedig már csak sejthetjük, hogy egy mítosznál talán több is lapulhat a tó fenekén…
Még több információ és kép IDE KATTINTVA található.
(A borítóképen horgászok csónakja a nádas mellett a Balatonon a vonyarcvashegyi Szent Mihály-kápolna felől fényképezve. Fotó: MTI/Varga György)
Az alkohol történelmi jelentősége túlmutat a mámoron. Egy új kutatás szerint az erjesztett italok segíthették a társadalmi együttműködés, sőt, a politikai rendszerek fejlődését is.
A nyár szupergyümölcse a málna – ezért érdemes mindennap fogyasztani.
Egész nap vizet iszik, mégis azt érzi, hogy szomjas? Lehet, hogy ideje újragondolni a folyadékfogyasztási szokásait.
Melegben hamarabb elfáradunk, könnyebben kiszáradunk és gyakoribbak az alvászavarok is.
Az alkohol történelmi jelentősége túlmutat a mámoron. Egy új kutatás szerint az erjesztett italok segíthették a társadalmi együttműködés, sőt, a politikai rendszerek fejlődését is.
A nyár szupergyümölcse a málna – ezért érdemes mindennap fogyasztani.
Egész nap vizet iszik, mégis azt érzi, hogy szomjas? Lehet, hogy ideje újragondolni a folyadékfogyasztási szokásait.
Melegben hamarabb elfáradunk, könnyebben kiszáradunk és gyakoribbak az alvászavarok is.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A nővérével is végezni akart a tettes.
Sok magyar utazót érinthetnek a szigorítások.
Szekeres Tiborné szerint bosszúhadjárat folyik ellenük.
A miniszterelnök felidézte régi televíziós élményeit.
A sofőrnek esélye sem volt túlélni a tragédiát.
Nem csak ölelkeztek.
A mentők már nem tudtak segíteni rajta.
Tulsi Gabbard nemzeti hírszerzési igazgató újabb dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek szerint Obama elnök korábbi tisztviselői politikai célzattal gyártották a Trump–Oroszország összejátszás hamis narratíváját.
Fritsch Róbert és Lévai Zoltán elvesztette a döntőjét a Polyák Imre–Varga János birkózó emlékversenyen.
Már igényelhető a Demján Sándor-program részét képező Nemzeti bajnokok hitelprogram 155 milliárd forintos keretösszegből induló terméke.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
