Hová lett a Balaton közepéről eltűnt sziget?

A Balaton környéke a mai napig tele van rejtélyekkel és különös legendákkal; nem csoda, hogy mindenki fantáziáját megmozgatta a titokzatos vonalakról és az elsüllyedt szigetről szóló elmélet…

Vonyarcvashegy, Horgászok csónakja a nádas mellett a Balatonon a vonyarcvashegyi Szent Mihály-kápolna felől fényképezve 2021. május 18-án. MTI/Varga György Fotó: Varga György

Tényleg lehetséges, hogy Nazca-vonalak lennének a Balaton fenekén? Vajon mennyi mindent rejthet a Balaton feneke? – teszik fel a kérdést a Ripost cikkében.

Elsüllyedt falvakról, halászhálóba akadt római kori kincsekről suttognak történeteket az ott élők, és sokan ma is szívesen lemerülnének, hogy a saját szemükkel lássák a felszín alatt lapuló, titokzatos romokat. Mesterséges, elsüllyedt szigetre azonban kevesen gondolnak; nem csoda, hogy Zelkó Zoltán térképész elmélete alaposan felkavarta az állóvizet a ’80-as évek elején.

A korai civilizációkból indult ki

Zelkó Zoltán neve akkor vált ismertté, amikor a perui Nazca-vonalrendszer rejtélyére megfejtést adott. Elmélete szerint a titokzatos ábrák az inkák előtti civilizáció hatalmas térképét ábrázolják, melyek egyfajta irányzóasztalként szolgáltak a korabeli „távközléshez.” A füst- és tűzjelekkel való kommunikációhoz ugyanis pontos hálózatra volt szükség, magaslati helyeken lévő, egymással egy vonalba eső pontokkal. Elméletét volt lehetősége Peruban is bizonyítani, ahol felfedezése miatt a helyi újságok „magyar Kolumbusznak” nevezték. A kutató nem sokkal később egy magyar vonatkozású felvetéssel rukkolt elő: nem mást állított, mint hogy Nazca-vonalak a Balatonnál is találhatók…

Összefüggésbe rendezett templomok

Az persze utóbb kiderült, hogy nem az indiánkultúra nyomaira lelt, de perui tapasztalatai nagyban segítették kutatását a Balaton mentén. Abban biztos volt, hogy az egymáshoz képest szabályos mértani alakzatban megépített magyar templomok elhelyezkedése nem lehet véletlen. Ebben viszont nem tévedett. A titok megfejtéséhez egészen a római birodalomig kellett visszakanyarodnia időben. Köztudott, hogy a rómaiak fejlett út-, alagút- és vízvezeték hálózattal rendelkeztek és az általuk épített tornyokból füst- és fényjelek segítségével a legmesszebb lehetett továbbítani a híreket. Ez a hírközlési rendszer a birodalom legtávolabbi pontjától a fővárosig futott. Zelkó elmélete szerint I. István uralkodása óta ezeknek a tornyoknak a helyére épültek a templomaink.

A térképész felfedezte, hogy Badacsony és Veszprém között egy nyílegyenes vonal mentén sorakoznak a templomok: Kékkút, Köveskál, Monoszló, Balatoncsicsó, Árokfő, Szentjakabfa, Óbudavár, Mencshely, Barnag, Tótvázsony. Ráadásul nem is csak egyetlen ilyen vonal létezik, hanem több, szinte a szélrózsa minden irányában. Amikor Zelkó ezeket mindet megjelölte a térképen, egy bonyolult, de logikus mértani mintázat tárult elé.

A témát kutatva oda jutott: nem véletlenszerű, hogy az északi és déli parton lévő templomokat összekötő vonalak a Balaton egy bizonyos pontján futnak össze…

Sziget lehetett a Balaton közepén?

A Nazca-vonalak a Balatonnál egy metszéspontban futnak össze, ahol Zelkó feltételezése szerint egy sziget lehetett, mely jelenleg 7-8 méterrel a felszín alatt található. Érdekes, hogy a sziget helye pontosan egybeesik a tó geometriai középpontjával. Úgy gondolta, valahol a mai Balatonszemes vonalában lehetett az egykori sziget, és a tavat ábrázoló műholdas felvételeken ezen a területen valóban látható egy sötét folt. A térképész szerint a középkorban a tó kétoldalán élők fény- vagy füstjelekkel kommunikáltak egymással; ez az eltűnt sziget lehetett az összekötő pont.

Továbbra is rejtély, mi lehet az igazság

Bár az elmélet alaposan megmozgatta a közvéleményt, soha nem bizonyították be; igaz, nem is cáfolták. Ugyan a ’80-as években szó volt arról, hogy búvárokkal feltárják az eltűnt sziget feltételezett helyét, erre végül soha nem került sor. A korabeli tudományos világ egyértelműen az elmélet ellen foglalt állást, Zelkó Zoltán pedig támadások kereszttüzébe került, és soha többet nem nyilatkozott a témáról.

Egy másik teória is él a szigetről

Egy Losta néven emlegetett Tihany környéki szigetről 1024-ből származik az első feljegyzés- Lostát annak idején a Zalavári apátságnak adományozta a király. 1237-ben a tihanyiak a mongol birodalom terjeszkedésétől tartva egy primitív duzzasztógátat hoztak létre a Sió völgyében, hogy megemeljék a tó vízszintjét. Lostát így a jeges víz alá rejtették a hódítók elől.

A Balaton közepén régebben sziget volt
Fotó: KUGI Blogja

A Balaton vizét 1730-ra a normális szintre eresztették – az egykori falu maradványai ismét kiemelkedtek. A moszattal borított köveket aztán az emberek széthordták, a maradékot a hullámok mosták el. Végül az enyészetté lett. 1780-ig szerepelt a térképeken. Most, több évszázad távlatából pedig már csak sejthetjük, hogy egy mítosznál talán több is lapulhat a tó fenekén…

Még több információ és kép IDE KATTINTVA található.

(A borítóképen horgászok csónakja a nádas mellett a Balatonon a vonyarcvashegyi Szent Mihály-kápolna felől fényképezve. Fotó: MTI/Varga György)