Tényleg lehetséges, hogy Nazca-vonalak lennének a Balaton fenekén? Vajon mennyi mindent rejthet a Balaton feneke? – teszik fel a kérdést a Ripost cikkében.
Elsüllyedt falvakról, halászhálóba akadt római kori kincsekről suttognak történeteket az ott élők, és sokan ma is szívesen lemerülnének, hogy a saját szemükkel lássák a felszín alatt lapuló, titokzatos romokat. Mesterséges, elsüllyedt szigetre azonban kevesen gondolnak; nem csoda, hogy Zelkó Zoltán térképész elmélete alaposan felkavarta az állóvizet a ’80-as évek elején.
A korai civilizációkból indult ki
Zelkó Zoltán neve akkor vált ismertté, amikor a perui Nazca-vonalrendszer rejtélyére megfejtést adott. Elmélete szerint a titokzatos ábrák az inkák előtti civilizáció hatalmas térképét ábrázolják, melyek egyfajta irányzóasztalként szolgáltak a korabeli „távközléshez.” A füst- és tűzjelekkel való kommunikációhoz ugyanis pontos hálózatra volt szükség, magaslati helyeken lévő, egymással egy vonalba eső pontokkal. Elméletét volt lehetősége Peruban is bizonyítani, ahol felfedezése miatt a helyi újságok „magyar Kolumbusznak” nevezték. A kutató nem sokkal később egy magyar vonatkozású felvetéssel rukkolt elő: nem mást állított, mint hogy Nazca-vonalak a Balatonnál is találhatók…
Összefüggésbe rendezett templomok
Az persze utóbb kiderült, hogy nem az indiánkultúra nyomaira lelt, de perui tapasztalatai nagyban segítették kutatását a Balaton mentén. Abban biztos volt, hogy az egymáshoz képest szabályos mértani alakzatban megépített magyar templomok elhelyezkedése nem lehet véletlen. Ebben viszont nem tévedett. A titok megfejtéséhez egészen a római birodalomig kellett visszakanyarodnia időben. Köztudott, hogy a rómaiak fejlett út-, alagút- és vízvezeték hálózattal rendelkeztek és az általuk épített tornyokból füst- és fényjelek segítségével a legmesszebb lehetett továbbítani a híreket. Ez a hírközlési rendszer a birodalom legtávolabbi pontjától a fővárosig futott. Zelkó elmélete szerint I. István uralkodása óta ezeknek a tornyoknak a helyére épültek a templomaink.