Riehle szereti ezt a hatást bemutatni a tanítványainak azzal, hogy az a hangon rezgő hangvillát tart egy nőstény szúnyogketrec fölé. A tesztek során a nőstények nem reagálnak, míg a hímek hevesen csapkodni kezdenek a szárnyaikkal, és keresik a „mágikus zenét kibocsátó szúnyogistennőt”.
Miközben a hímek „megvadulnak” ezért a hangnemért, az emberek kevésbé örülnek, amikor hallják.
A szakember azonban megjegyezte azt is, hogy bár hiába halljuk a fejünk körül zümmögő szúnyogokat, a vérszívók nem vonzódnak különösebben a fejhez. Sokkal jobban szeretik ugyanis a lábfejeket, amelyek „szúnyogcsalogató aromákat” árasztanak a baktériumok által. Ott azonban hiába zümmög, mert nem halljuk.
Az eredeti cikket ITT érheti el.
Kiemelt kép: Pexels
