A sziklaparton jógázott a gyönyörű színésznő, amikor elsodorta egy óriási hullám + videó
A huszonnégy éves színésznőt elvitte az áramlat.
A NASA, amerikai űrkutatási hivatal szervezete, a Jet Propulsion Laboratory (Sugárhajtómű Laboratórium, JPL, Passadena, Kalifornia) 44 ezer olyan mérési adatot elemezett, amelyek szinte teljesen lefedik a Mars déli pólusvidékét. A bolygó déli pólusát a marsi évszakok függvényében változó kiterjedésű, nagyobb részt fagyott szén-dioxidból, kisebb részt pedig vízjégből álló „sapka„ fedi.
Érdemes megjegyezni, hogy a marsi pólussapkák összehasonlíthatatlanul vékonyabbak a Föld északi pólusát, vagy különösen az Antarktiszt beborító vastag jégpáncélnál.
a marsi pólussapkák ezekhez képest sokkal inkább dér, mintsem jégpáncélszerűek.
A kutatók 15 évre visszamenően átvizsgálták a radarmérések adatsorait. A radarhullámok segítségével lehet bekukkantani a Mars felszíne alá, mivel a rádióhullámok behatolnak a mélyebb rétegekbe is.
A radarjelek természetesen veszítenek az energiájukból, amint áthatolnak a különböző kőzetrétegeken. Ebből, vagyis az elnyelődés mértékéből lehet következtetni a mélyebben fekvő rétegek fizikai jellemzőire. A kutatók azt tapasztalták,
hogy néhány esetben a mélyből visszaverődő radarjel erősebb volt a felszínről visszaverődő jelnél.
Egyes tudósok szerint ez egyértelműen arra utal, hogy jelentősebb mennyiségű víz lehet a felszín alatt, mert a folyékony víz felerősítve veri vissza a radarjeleket.
Legelőször a vörös bolygó Mars South Polar Layered Deposits elnevezésű déli sarki területén mutatták ki a felszín alatti folyékony víz jelenlétét. A JPL közelmúltban elvégzett átfogó analízise több tucat hasonló területet tárt fel a déli pólusvidéken. Az átvizsgált mérési adatok gyakorlatilag lefedik a Mars teljes déli pólusterületét.
Ami még különösebb, hogy néhány ponton a felszínhez viszonylag közel, alig 1,5 kilométeres mélységben sikerült a nagyobb mennyiségű folyékony víz jelenlétére utaló jeleket azonosítani.
A számítások szerint itt azonban – 63 celsius fokos hőmérséklet uralkodik, ami mélyen alatta van a víz fagyáspontjának,
még akkor is, ha a vízben feloldott különböző ásványi anyagok koncentrációja miatt – a földi tengervízhez hasonlóan – vélelmezhetően alacsonyabb értékű lehet a fagyáspont. Egy 2019-ben publikált és ezt a kérdést vizsgáló tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a mélyből érkező marsi „geotermikus” hőnek legalább kétszer akkorának kellene lennie, hogy ebben a mélységben folyékony halmazállapotban maradjon a víz.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
A huszonnégy éves színésznőt elvitte az áramlat.
Sokakon kifog.
Soós Zoltán a Magna Hungaria podcastben beszélt az 1990-es magyarellenes pogromról, a román értelmiség magyarok iránti tiszteletéről és a székely autonómia minimumáról is.
Ötvennyolc éves korában érte a halál.
Kiderült, hogyan bukott le Till Tamás gyilkosa
Ezt tudjuk eddig a Lakatos Márk-féle pedofilbotrányról
Így lesz tökéletes a bejgli: a nagyi titkos hozzávalója kell hozzá
Nógrádi György: Ha nem lesz megoldás, a német lakosság fogja kézbe venni a dolgokat + videó
Riaszást adtak ki: Ebben a 2 vármegyében mindjárt leszakad a hó!
Robert Fico a moszkvai látogatásáról: Ez üzenet Zelenszkijnek
Bevándorló gyújtott fel egy nőt a metrón + videó
Bondár Anna teniszezőnő reagált Babos Tímea kritikájára
Donald Trump ekkor akar találkozni Vlagyimir Putyinnal
Zelenszkij már a NATO vezetőjének is sok
Az egekig magasztalja Szoboszlai és Kerkez teljesítményét a brit média
Pressman nem teszi zsebre, amit a lehetséges utódjától kapott
A huszonnégy éves színésznőt elvitte az áramlat.
Sokakon kifog.
Soós Zoltán a Magna Hungaria podcastben beszélt az 1990-es magyarellenes pogromról, a román értelmiség magyarok iránti tiszteletéről és a székely autonómia minimumáról is.
Ötvennyolc éves korában érte a halál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.