Luigi Luca Cavalli-Sforza, a populációgenetika úttörője

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

2018. augusztus 31-én hunyt el Luigi Luca Cavalli-Sforza, a Pármai, a Paviai és a Stanford Egyetem professzora, a populációgenetika úttörője.

Varga Gergely István
Forrás: Magyarságkutató Intézet2021. 08. 30. 14:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

 – mondta róla kutatótársa, Marcus Feldman.

2. ábra. Az emberiség vándorlási útvonalainak rekonstrukciója Cavalli-Sforza és munkatársai History and Geography of Human Genes című könyve alapján
Fotó: Wikimedia Commons

A 90-es évek elején indítványozta a Human Genome Diversity Project beindítását, amely a világ különböző népességeiből gyűjtött volna genetikai mintákat, ezáltal megőrizve a kihaló népcsoportok genetikai történetét. A terv az Egyesült Államokban heves ellenállásba ütközött, sokan attól tartottak, hogy az így létrejövő adatbázis felhasználható lenne különböző etnikai csoportok ellen, így végül Párizsban hozták létre a minták begyűjtésére és raktározására szolgáló központot.

Feldmannal közösen megalapozták a kulturális evolúció elméletét, mely szerint a szociális és kulturális változások is a Darwini biológiai evolúcióhoz hasonlóan mennek végbe. Munkájuk során többek között arra a régen vitatott kérdésre is keresték a választ, hogy vajon a földművelő kultúra miként terjedhetett el több ezer évvel ezelőtt. Vizsgálataik során arra a következtetésre jutottak, hogy a földművelő népesség apránként, fokozatosan vándorolt a vadászó-gyűjtögető népek területeire, ahol valószínűleg vegyes házasságokat köthettek, így az életmódjuk és a génjeik párhuzamosan terjedtek el.

Feldman egy alkalommal így nyilatkozott Cavalli-Sforzáról:

Mindig megelőzte korát. Luca soha nem követett senkit; úttörő volt, a szó szoros értelmében. Érinteni sem akart olyan témát, amelyen már valaki más dolgozott. Hihetetlenül eredeti volt. Nem szeretett mainstream dolgokkal foglalkozni.

Hosszú élete során több tudományos társaság tagja volt világszerte, és munkássága elismeréseként számos tudományos elismerésben részesült. Sforza rájött, hogy az emberi genom nemcsak a fajunk felépítésére vonatkozó utasításokat tartalmazza, hanem a múltunk történetét is. Az egykori populációs események, mint a migrációk, hódítások és izolációk otthagyták nyomukat a ma élő népességek DNS-állományában, és ő mindenképpen fel akarta ezeket deríteni. Ezért pályafutásának nagy részét annak szentelte, hogy megvilágítsa az emberek történelem előtti vándorlásainak homályos történetét.

 

A szerző a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítóképen Luigi Luca Cavalli-Sforza                                                                                                                                                     Forrás: Flickr

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.