Aggasztó a jelenség. Az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központjának (CDC) jelentése szerint a férfiak által elkövetett öngyilkosságok száma 2006 és 2017 között évente körülbelül két százalékkal nőtt, ami 1999 óta összesen 26 százalékos emelkedést jelent. A közelmúlt megdöbbentő számai azt sugallják, hogy a megelőzésben nem figyelnek valamire. A Psychologytoday.com portálon megjelent elemzés szerint az öngyilkosságok megelőzésének leghatékonyabb módja a veszélyeztetettekre való összpontosítás. Ehhez meg kell vizsgálni a különböző társadalmi tényezők és az öngyilkosságok közötti kapcsolatot, majd az eredmények felhasználásával célzott, a célcsoportokban személyre szabott támogató programokat indítani.
Az elemzés szerint a férfiak bizonyos csoportjai különösen veszélyeztetettek. Idetartoznak az elváltak, a leszerelt katonák, a munkanélküliek és a mentális betegségben szenvedők. Ezen csoportok tagjai (kisebb-nagyobb mértékben) gyakran tapasztalnak elszigeteltséget, társadalmi megbélyegzést, elutasítást és gyanakvást a szélesebb társadalom részéről. Mindezek a többségtől való elidegenedés erős érzéséhez vezethetnek, amely az élet értelmének és céljának megkérdőjelezésével járhat. A felnőtt férfiak társadalmi integrációját a nyugati országokban jellemzően a családban való érdemi részvétel jelenti, amelynek alapja a biztos munkahely. A család felbomlása vagy a munkahely elvesztése különösen súlyos csapást gyakorolhat a férfiak mentális egészségére.
A szakportálon megjelent elemzés azt hangsúlyozza, fontos, hogy a férfiöngyilkosságok megelőzését több irányból kell megközelíteni. Először is testre szabott, az érintettekre hangolt támogatásokra van szükség a nehéz változásokon, például váláson vagy munkahely elvesztésén átesetteknek – ennek egyik igen hatékony módja, ha a hasonló kríziseket átélt, sikeresen feldolgozó sorstársak mesélnek a példájukról, tapasztalataikról. Az országos mentálhigiénés rendszereknek kétségkívül szerepük van ebben, de a helyi közösségi programok is hatékonyan segíthetik a veszélyeztetett férfiakat, különösen, mivel a kutatások azt mutatják, az érintettek gyakran előnyben részesítik az ilyen helyi programokat. Ez lehet helyi támogató csoport vagy akár vallásos szervezet. Az ilyen csoportok tudják, hogyan kezeljék a magányt, a társadalmi elidegenedést, amelyek gyakran öngyilkossághoz vezetnek a férfiaknál. Mindez segíthet a néma járvány kezelésében. A statisztikákból az is kiderül, hogy csaknem négyszer annyi férfi követ el öngyilkosságot, mint nő.
Javuló helyzet
A nyolcvanas évektől kezdve Magyarország az egyik legrosszabb helyzetben volt a világon az öngyilkosságok terén. A rekordévben, 1983-ban 4911 magyar követett el öngyilkosságot. Ezután lassan javult a helyzet, de még a rendszerváltáskor is évente négyezernél többen vetettek véget életüknek önkezükkel hazánkban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi statisztikája szerint még 2000-ben is kétszer többen lettek öngyilkosok Magyarországon (26,6 ember/100 ezer lakos), mint a globális átlag (14 ember/100 ezer lakos). A WHO legfrissebb, 2019-es nemzetközi statisztikai adatai szerint – erről a Híradó.hu írt – Magyarország az 54. helyen van a világ országai között az öngyilkosságok terén. A KSH statisztikája szerint a 2010-es 2492-ről, 2019-re 1550-re csökkent az öngyilkosságok száma Magyarországon. Tavaly azonban 1706-an vetettek véget az életüknek – az emelkedésben a koronavírus járványnak meghatározó lehet a szerepe. A statisztikákból az is kiderül, hogy csaknem négyszer annyi férfi követ el öngyilkosságot, mint nő.
