Ennek ellenére elmondható, hogy nagyon széles bázis épült a szerkesztőség köré, neves újságírók és írók csatlakoztak a szerkesztőséghez. Borbándi Gyula, Márai Sándor, Szabó Zoltán, Ekecs Géza és még hosszan lehetne sorolni az ismertebbnél ismertebb neveket. Az anyaországban hatalmas jelentősége volt az adásoknak, több millió ember hallgatta naponta a szabad világból érkező híreket, kockáztatva az állampárt bosszúját. A rádió hullámhosszát még a nyolcvanas években is zavarták, ennek ellenére kevés háztartás lehetett, ahol a világvevő frekvenciáit ne állították volna rendszeresen a szabad világ hullámhosszára.
A Szabad Európa Rádióból értesülhetett először a világ a magyar gulág létezéséről. 1951 májusában Michnay Gyula megszökött Recskről, a Mátrában felépített titkos koncentrációs táborból. Sikeres megmenekülése után hatszáz névből álló listát olvasott be élő adásban, amellyel az általa ismert fogolytársainak hozzátartozóit akarta értesíteni a családtagjuk hollétéről. Az esemény óriási jelentőségű volt: sokan ekkor tudták meg, hogy szeretteik életben vannak és a nagyvilág is értesülhetett Rákosiék legsötétebb bűneinek egyikéről.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!