A Magyar Államvasutak klasszikus szignáljának megkomponálását a legendák gyakran hivatásos komponista, például az Operaház egykori főigazgatója, a nagy zeneszerző, Petrovics Emil érdemének tulajdonítják. A legenda szerint Petrovics Emil minden alkalommal, amikor ezt lejátszották, 15 fillér jogdíjat kaphatott. A valóság azonban teljesen más – derül ki az Origo.hu cikkéből.
Az igazság szerint a közismert szignált a MÁV távközlési és biztosítóberendezési központi főnökség rádió- és készülékfejlesztési csoport vezetője, Székely Tamás szerezte, aki ezzel le is tudta zeneszerzői pályafutását.
Foglalkozása szerint gyengeáramú villamosmérnök volt, feladata a vállalatnál a vasúti távközlés fejlesztése volt.
Ha a szó nem elég
Tamai János a Keleti pályaudvar vezetője volt az 1970-es években, visszaemlékezése szerint a dallam ötlete az akkori vezetőséghez kötődik, egy értekezleten ugyanis felmerült, hogy a „Figyelem, figyelem! Felhívjuk a kedves utazóközönség figyelmét, hogy...” kezdetű közlemények unalmasak és egyhangúak. Az utazóközönség számára egyáltalán nem figyelemfelkeltő, sőt a tájékoztatásra létrehozott készülék, a hangosbemondó sem volt megfelelő. Azt remélték, hogy egy dallammal és egy konkrétan ennek lejátszására kifejlesztett készülékkel sokkal inkább elérik a kívánt célt (a MÁV utazás élményének megkedveltetése és a pontos tájékoztatás). Székelyt bízták meg a hangjelzés létrehozására alkalmas szerkezet kidolgozásával.
Mivel az állomásokon működő hangszórók rendkívül szűk frekvenciasávban tudnak csak megszólalni, a dallam nem lehetett zenei hangfelvétel. Székely először a Magyar Rádió 1928–1939 között megszólaltatott szünetjelét tervezte felhasználni a készülékhez, ezt azonban hamarosan elvetette. Végső döntésként egy minden mechanikus elemtől mentes, tisztán elektronikus szerkezetet alkotott, amelynek a Dallamgenerátor 1 (DG-1) nevet adta. Az eszköznek elsősorban beszédjeleket kellett továbbítania, így az általa átvitt rezgésszám tartományának a beszédhangokkal kellett egyezőnek lennie.
A MÁV a szignál hangszerelésére meghívásos pályázatot írt ki, amelyen titokban Székely Tamás is megmérettette magát. A pályázatra meghívott zenészek között a populáris és a klasszikus műfaj képviselői egyaránt szerepeltek.
1972 júliusában Székely játszotta le egy másik épületből telefonon keresztül a vezérigazgatói tanács résztvevői számára a beérkezett és sorszámmal jelölt pályaműveket. Végül a zsűri a D-A-H-A-Fisz-G-Fisz dallamot ítélte a legjobbnak, amiért a győztes Székely Tamás 3000 forintot kapott, plusz 5000 forintot a jövőbeli lejátszások jogdíjáért. Egy szóbeszéd szerint ez az összeg az óbudai Kéhli Vendéglő kasszájában landolt, ugyanis a nyertes örömében a teljes összeget elmulatta a kollégáival.
További érdekességeket a MÁV-szignál történetéről IDE KATTINTVA olvashat.
Borítókép: A kapuvári vasútállomás (Fotó: MTI/Filep István)
