Tagokat választ az Akadémia

Jövőre ismét tagokat választ a Magyar Tudományos Akadémia. A Magyar Tudomány című havilapban megjelent a rendes, levelező, külső, illetve tiszteleti tagságra javasoltak névsora. A levelező tagok közül 26 szakembert rendes tagnak javasoltak, míg 103 kiválóság munkáját levelező tagsággal ismernék el. Az orvosi és ­biológiai tudományok osztálya – összesen 33 akadémikus – különleges ajánlással tiszteleti tagságra javasolja Karikó Katalint.

Fotó: Arpad Kurucz

Napjaink legismertebb magyar kutatója, akiről már kisbolygót is elneveznek, Karikó Katalin, akit az MTA két osztálya különleges ajánlással tiszteleti tagságra javasolt. A szegedi József Attila Tudományegyetemen 1978-ban biológusdiplomát szerző, jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban élő Széchenyi-díjas kutatóbiológus, biokémikus a szintetikus mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója. Tudományos eredményei lehetővé tették a koronavírus-járvánnyal való gyors szembenézést. A Karikó Katalint tiszteleti tagságra ajánló 33 akadémikus szerint a biokémikus úttörő munkássága új korszakot nyitott sokféle betegség kezelésére/megelőzésére. A módosított mRNS-technológia szolgált alapul a globális pandémia visszaszorításához, megmentve ezzel milliók életét.

A levelező tagságra érkezett 103 ajánlás közül minden harmadik-negyedik kutató lehet az MTA tagja. A javasoltak között jól ismert nevek is akadnak. A filozófiai és történettudományok osztályának jelöltje Demetrovics Zsolt, az ELTE ­Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézet egyetemi tanára, aki a szenvedélybetegségek pszichológiai alapkutatásában és a társadalomtudományokkal ötvözött alkalmazott kutatásában nyújt átütő teljesítményt. Ugyanez az osztály jelölte Hermann Róbertet, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettesét, egyben a Károli Gáspár Református Egyetem professzorát, aki a Veritas Intézet témacsoport-vezetője is. Szűkebb szakterülete az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hadtörténete, Görgei Artúr élete és emlékezete. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc termékeny és elismert kutatója.

A műszaki osztály jelöltje Orbulov Imre Norbert, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánja, az Anyagtudomány és Technológia Tanszék egyetemi tanára. Jelentős eredményeket ért el a fémmátrixú kompozitok területén. Ugyanez az osztály jelölte Várkonyi Péter Lászlót, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék egyetemi tanárát. Meghatározó szerepet játszott a jelentős sajtóvisszhangot kapott Gömböc felfedezésében, a Gömböchöz hasonló testek létezésének igazolásában. Munkatársaival leírta a teknősök külső vázának alakja és talpra állási stratégiája közti kapcsolatot, számos biológiai és robotikai kutatást inspirálva.

A biológiai osztály jelöltje Báldi András, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Lendület Kutatócsoport vezetője, korábban a központ főigazgatója. A biodiverzitás megőrzésének komplex problémáján dolgozik ökológusként, más rokon és távolabbi szakterületekkel. A világ kutatóinak legjobb másfél százalékába tartozik, cikkei vezető lapokban jelennek meg. A földtudományok osztálya jelölte Ősi Attilát, az ELTE Őslénytani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát. Legjelentősebb tudományos eredményei új ősgerinces-lelőhelyek felfedezése és dokumentálása, továbbá az őshüllőkkel kapcsolatos paleobiológiai kutatás. A Junior Prima Díjas és Magyar Felfedező nagydíjas kutató és oktató már hallgatóként tudományos műhelyt alapított. Munkája révén vált ismertté a mára már világhírű iharkúti dinoszau­rusz-lelőhely, amelynek legfontosabb leleteit többek között a Nature hasábjain publikálta.

Borítókép: Ősi Attila őslénykutató az egyik legfiatalabb jelölt (Fotó: Kurucz Árpád)