Az egykorvolt Magyarország 3D-s rekonstrukciókon elevenedik meg

Vajon milyen lehetett a középkori budai Vár vagy a székesfehérvári bazilika? A mai modellezési-grafikai eljárásokkal visszaidézhetők az egykorvolt Magyarország legnagyszerűbb épületei – írja a Híradó.hu cikke Szende András tájépítész az Architextúra blogon megjelent írása alapján.

A rekonstrukciós rajz bevett eljárás az építészetben és a műemlékvédelemben. Elkészítése nem is különösebben bonyolult, sokszor az alaprajz felvetítésével visszaidézhető az egykori épület fő tömege. Ezt számítógép megjelenése előtt természetesen kézzel végezték, az így készült rajzoknak volt egyfajta művészi bája is. Az utóbbi években azonban maga a vizualizáció is óriásit fejlődött, szinte fotorealisztikus képek alkothatók, főleg ha elvégzik a környező táj elemzését és bemutatását is. 

Ezt már hazánkban is profi módon művelik, így készülhetnek olyan képek, mint mocsárból szigetként kiemelkedő Székesfehérvárt bemutató munkák is.

Ezek a legújabb régészeti eredmények mellett analógiákat is felhasználhatnak, például tudható, hogy a koronázótemplom a német császárdómok mintájára épült, bár már a török uralom előtt teljesen átépítették. Az így készült képek egyszerre gyönyörűek, megdöbbentők és szívszorítók, hiszen a legtöbb bemutatott épületnek mára csak alapfalai láthatók. Noha rekonstrukciókkal többen is foglalkoznak, mind tartalmilag (mindig az adott múzeum régészeinek bevonásával készülnek), mind vizuálisan kiemelkedik egy grafikai stúdió, az alábbiakban az ő munkáikból válogatunk.

A székesfehérvári bazilika román kori állapota

A budai Várról számos kortárs ábrázolás ismert, ráadásul jelentős részeit is feltárták a második világháború után. Ráadásul tudható, hogy a prágai vár és a krakkói Wawel is ennek mintájára épült. Mégis szinte hihetetlen egy realisztikus látványképen látni. Ennél már csak az lenne megdöbbentőbb, ha a mai városképben ábrázolnák, például ha a dunai várfal előtt haladna el a fonódó villamos, ugyanis az az épületrész épp a Várkert Bazár helyén állt.

A budai Vár Mátyás korában

Kisvárda várából csupán részletek maradtak meg, amik noha nem jelentéktelenek, már csak halvány visszfényei az egykor ott állt épületnek. A vizualizáció során egy-egy épület több periódusa is bemutatható, a fenti képen már a barokk hagymakupolák is állnak már.

Kisvárda, várrekonstrukció

Az építési periódusok mellett konkrét események is bemutathatók a videók segítségével (hiszen egy 3D-s modellből videó is jól előállítható). Ilyen filmsorozat készült Egerről is, ahol a vár történetét és az ostromot is megfigyelhetjük. A képen látható, furcsán magas tetejű épület a székesegyház, ami az ostrom idején éppen félkészen állt, az óriási szentély már elkészült, de az alacsonyabb tornyos épületrészt még nem bontották le. Sőt a hadi készülődés épp az új épületrész sorsát pecsételte meg: Dobó lebontatta és a helyén ágyúállásokat alakított ki (ez az állapot látható az ostromot bemutató videón).

Eger vára az 1552-es ostrom előtt

Bizonyos épületek, sőt városok Egernél vagy Fehérvárnál szerencsésebb sorsúak voltak. A győri püspökvár, ha átépítve is, de ma is áll, éppen a felvonóhíd környéke (ahol a virtuális lovagok vonulnak épp) maradt meg legjobban középkori állapotában.

A győri püspökvár a XV. században

Szeged a törökdúlás idején

Szeged ma már inkább körutas-sugárutas városszerkezetéről és különleges dómteréről ismert, pedig már a középkorban is jelentős város volt. A fenti kép, ami egy videó képernyőfényképe, mutatja, hogy ezeket az épületeket miért csupán ilyen rekonstrukciókból ismerjük: a városba épp a török csapatok törnek be és gyújtják fel a Demeter/Dömötör-templomot (aminek toronycsonkja egyébként ma is áll). Ahogy a templomot is, úgy az ország középkori műemlékeit is megtizedelte (vagy inkább harmadolta) a török uralom és az azt követő újjáépítés. A stúdió oldalát böngészve azonban visszaidézhetjük az egykori Magyarországot.

Az eredeti cikket ITT érheti el. 

Borítókép: A budai Vár Mátyás korában (Fotó: Híradó.hu)