Hóbort helyett érdemi megoldás

Hőhullámok sújtották tavaly a Csendes-óceán északnyugati részét. Erdőtüzek tomboltak Kaliforniában, Oregonban, pusztító villámárvizek árasztották el Nyugat-Európát és Kínát. A mind gyakoribb természeti katasztrófákat az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus csökkentésével (talán) megelőzhetjük. A megújuló energiaforrások használata sokat ígér a közlekedés szén-dioxid-mentesítésében. Ez az ágazat jelenleg a kibocsátás mintegy negyedéért felelős.

Debrecen, 2018. december 13. Elektromos autók töltõdnek egy debreceni töltõállomáson az átadás napján, 2018. december 13-án. Az Új Fõnix Terv közlekedésfejlesztési programjának keretében tíz új elektromos töltõállomás létesült Debrecenben. MTI/Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

Klímabarát jövőnket politikai ellenérdekek, kivárás és lustaság, megoldásra váró tudományos és technológiai problémák egyaránt nehezítik. Az elektromos közlekedés térhódítása lehet az egyik alapvető előrelépés – ez az oka annak, hogy miért szerepelt olyan hangsúlyosan ez az ágazat tavaly a hírekben. – Alig néhány évvel ezelőtt sok autógyártó azt hitte, hogy az elektromos járművek múló hóbortnak számítanak majd – mondja Gil Tal, a University of California kutatóközpontjának igazgatója. Most már mindenkinek világos, hogy ez a közlekedési megoldás tartósan velünk marad.

Az elektromos járművek eladása 2021 első felében világszerte megugrott, 160 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Már a 2020-as év is erős volt – amikor a legtöbb autó eladása a koronavírus-járvány miatt visszaesett, az elektromos járművekből 46 százalékkal adtak el többet, mint 2019-ben. Eközben a gyártók – a General Motorstól a Volkswagenen át a Nissanig – azt közölték, hogy a következő évtizedben új elektromos járműveket dobnak piacra. A General Motors 2035-re, a Honda pedig 2040-re ígérte, hogy kizárólag elektromos járműveket gyárt.

Tal szerint – akinek gondolatait a Science­news.org idézte – elsősorban nem az elektromos járművek iránti fogyasztói kereslet okozza az eladások felfutását. Az igazi hajtóerők a kormányzatok, amelyek arra késztetik az autógyártókat, hogy fokozzák az elektromos járművek gyártását.

Az Európai Uniónak az autóiparra vonatkozó szigorú szén-dioxid-kibocsátási előírásai 2021-ben léptek életbe – az autógyártók ­emiatt növelték az elektromos járművek gyártását a régióban. Kína 2020-ban jelentette be, hogy 2030-ra az elektromos járművek adják az újautó-eladások negyven százalékát. Az Egyesült Államokban Joe Biden kormánya azt a célt tűzte ki, hogy az eladott új járművek ötven százaléka elektromos lesz 2030-ra. Ez meredek emelkedést jelent a jelenleg eladott elektromos ­autók 2,5 százalékos részesedéséhez képest. (Az „élzöld” Kalifornia arra vállalkozott, hogy 2035-re az államban eladott összes új személygépkocsinak és kisbusznak nulla károsanyag-kibocsátásúnak kell lennie.)

A változás egyértelmű. 2021 augusztusában több elektromos meghajtású autót adtak el Európában, mint dízelautót. Korábban erre soha nem volt példa.

Bár az elektromos járművek piaca gyorsan növekszik, még mindig nem elég gyors ahhoz, hogy teljesüljenek a párizsi megállapodás céljai – jelentette a Nemzetközi Energiaügynökség. Ahhoz, hogy a világ 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást – a légkörbe juttatott szén-dioxid-kibocsátást a szén-dioxid-eltávolítás ellensúlyozza –, globálisan a jelenlegi öt százalékról hatvan százalékra kell emelkedniük már 2030-ra az elektromosautó-eladásoknak.

Ami az Egyesült Államokat illeti, még ha a Biden-adminisztráció elektromos járművekre vonatkozó terve megvalósul is, az ország közlekedési ágazata továbbra sem éri el a kibocsátási célokat – számoltak be kutatók a Nature Climate Change folyóiratban. E célok eléréséhez 2050-re az Egyesült Államokban az újonnan eladott autók 90 százalékának elektromos modellnek kellene lennie – vagy az embereknek sokkal kevesebbet kellene vezetniük.

A fosszilis tüzelőanyaggal működő járművek valódi kiszorításához számos kritériumnak kell még teljesülnie. Csökkenteni kell például az új és a használt elektromos járművek árát, a töltőállomásoknak mindenki számára elérhetőnek és megfizethetőnek kell lenniük.

Olyanoknak is, akiknek az otthona nem alkalmas az elektromos ­autók hálózati csatlakoztatására. Az akkumulátorok hatótávolságát tovább kell növelni. Alig öt évvel ezelőtt az elektromos autókat körülbelül 160 kilométer után újra kellett tölteni; ma az átlag 400 kilométer, ami nagyjából Miskolc és Szombathely közötti távolság. A korlátozott hatótáv és a kevés töltőállomás azonban továbbra is gátolja a dinamikus fejlődést. A mai akkumulátorokhoz olyan ritkafémekre is szükség van, amelyeket olyan bányákban termelnek ki, ahol gyermekeket alkalmaznak és nem tartják be az alapvető biztonsági előírásokat. A kínzó alapanyaghiányra megoldás lehet a ritkafémeket tartalmazó alkatrészek újrahasznosítása.

Az elektromos járművek önmagukban nem elegendők az éghajlatváltozás visszafordításához, de nélkülük nem lehet lassítani a globális felmelegedést. Az elektromos autók vásárlói felcsillantották a reményt, hogy az emberek hajlandók áldozni a klímavédelemre. Érdemi megoldást azonban csak akkor jelenthetnek, ha a zöld­autókat tápláló elektromos energia valóban megújuló forrásból származik.

A világ kibocsátásának mindössze 0,13 százalékáért felelő Magyarország azt vállalja, hogy 2050-re klímasemleges lesz – jelentette be Áder János köztársasági elnök a glasgow-i klímacsúcson. Az is elhangzott, hogy 2030-ig biztosan, de talán már 2026-ra beszüntetjük a szénalapú áramtermelést. A 2021 végéig kiépült 3000 megawattról 2030-ig 6500 megawattra növeli hazánk a naperőmű-kapacitást. 2030-tól a városi tömegközlekedésben csak elektromos buszokat használnak, addig is folyamatosan cserélődik a hazai járműpark. A magyar Belügyminisztérium december közepén közzétett adatai szerint novemberben összesen 1222 zérókibocsátású személyautóra került zöld rendszám. A hazai környezetbarát autók száma átlépte a negyvenezres határt, a tisztán elektromos autók állománya meghaladta a húszezret.

Borítókép: Elektromos töltőállomás Debrecenben (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)