A navigátor elszámolta magát

Sokaknak az antarktiszi felfedező, Ernest Shackleton elveszett hajója a legizgalmasabb a feltáratlan tengeri roncsok között. Az Endurance 1915-ben süllyedt el, de a legénység mind a 28 tagja megmenekült. Túlélték a sodródást a jégtáblákon, a 1500 kilométeres csónakázást. A hajóroncs felkutatására a hónap elején expedíció indult.

Három kutató – Lars Bergman, David Mearns és Robin Stuart – megpróbálta összesíteni a különféle hibákat, amelyek Worsley méréseit befolyásolhatták, és arra a következtetésre jutottak, hogy a valódi helyszín több kilométerrel keletre lehet attól a helytől, ahová a navigátor számította. A modern térképek sokkal pontosabbak, mint az akkor használtak. Ha Worsley-ék birtokában lettek volna a mai információk­nak, rájöttek volna, hogy az óráik a számoltnál valójában 22 másodperccel gyorsabban jártak. Csak ez a hiba az Endurance-t több mint három kilométerrel keletebbre tette. Ez azonban csak egy bizonytalanság, amelyet figyelembe kell venni. Bergman, Mearns és Stuart meggyőződése, hogy az összes akkori pontatlanságot, tévedést figyelembe véve a hajóroncs az eddig feltételezett helytől több kilométerre keletebbre lesz.

Azt vallják, hogy munkájuknak köszönhetően sokkal pontosabban meghatározható a hajó katasztrófájának a helye.

Információikat megosztották az Endurance22 expedíció vezetőivel. A dél-afrikai Fokvárosból február ötödikén kihajózó jégtörő hajó 35–45 nap alatt ér a Weddell-tengerhez. Mensun Bound kutatási igazgató a BBC-nek azt mondta, érdeklődéssel olvasták a közleményt, de azt nem árulta el, hogy az elemzés befolyásolja-e terveiket. Ha az időjárás engedi, sok kérdésre választ kaphatunk.

Borítókép: Az Endurance-t a jég körülzárta, majd 1915. november 21-én összeroppantotta (Fotó: Endurance22)