A nemesi származású velencei filozófus 1678-ban szerzett doktorátust a Padovai Egyetemen. Neki azonban nem állítottak szobrot a padovai Prato della Valle téren – Európa egyik legnagyobb közterén –, ahol olyan jeles történelmi személyiségek kaptak emlékművet, akik vagy a városból származtak, vagy kapcsolatban álltak vele.
Az ellipszisalakú teret eredetileg 88 szobor díszítette. A szobrok egytől egyig híres férfiaknak, köztük Galileo Galilei csillagásznak, Antonio Canova szobrásznak és több pápának állítanak emléket.
Bár a Padovai Egyetemen felállítottak egy szobrot Piscopia tiszteletére,
Anna Piva padovai nőjogi aktivista kezdeményezésére két balközép városi tanácsos javasolta, hogy a Prato della Valle egyik üres talapzatán is legyen szobra.
Az előterjesztés azt követően született, hogy egy országos felmérésből kiderült: az ország közterületein felállított, olasz személyiségeket ábrázoló szobrok közül mindössze 148-at szenteltek nőknek.
A javaslat azonban vitát váltott ki, az ellenzők szerint Piscopia szobra
nem illeszkedne a tér történelméhez.
Carlo Fumian, a Padovai Egyetem történészprofesszora szerint
drága és bizarr az ötlet, amely divatos ugyan, de kulturálisan nem következetes. A műemlékek mozgatása, mintha legók lennének, veszélyes és értelmetlen játék.
Davide Tramarin művészettörténész szerint a két üres talapzatnak úgy is kellene maradnia, mivel a Napóleon csapatai által okozott pusztítást jelképezik.
Elena Cornaro Piscopia után szóba kerülhet, hogy szobrot kapjon a padovai főtéren Elisabetta Benato Beltrami (1812–1888) festőnő és Gualberta Alaide Beccari (1842–1906) írónő is.
