Látványosan csökkent a havas napok száma az elmúlt tíz évben

Az elmúlt negyven év alatt tizenöt napról tizenegyre csökkent a havas napok éves száma és a csökkenés az elmúlt tíz évben lett látványosabb – olvasható a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál cikkében.

Kékestetõ, 2021. december 3. Havas táj Kékestetõn 2021. december 3-án. MTI/Komka Péter Fotó: Komka Péter

A modellszimulációkhoz hozzáadva az „emberi kényszerhatást” (üvegházhatású gázok kibocsátását), akkor csak 50 százalékos bizonyossággal állítható, hogy a csökkenésért az emberi tevékenység a felelős – írták, hozzátéve: a klímamodellek optimista jövőképe szerint (ha jelentősen csökken a kibocsátás) a század végéig még így is mérsékelt csökkenés várható a havazások számában.

A pesszimista, úgynevezett RCP8.5 forgatókönyv szerint viszont, ha az eddigi mértékben folytatódik a légkör üvegházhatású gázokkal való telítése, a változás jóval nagyobb lesz, és a század vége felé öt nap alatt alakulhatnak az országos éves átlagok. Ez pedig kétharmaddal való csökkenést jelent a XXI. század elejéhez képest. 

A területi eloszlás változékonysága miatt ez azt is jelentheti, hogy egyes országrészekben akár évekig nem lesz jelentős havazás 

– jegyezték meg.

A kutatók megállapították, hogy a következő húsz évben az országban sehol nem fog a jelenlegihez, a 2001–2020-ban átlagos 13 naphoz képest változni a havazások száma, és 2040-től is inkább csak a pesszimista forgatókönyv szerint, északkeleten várható öt nap feletti csökkenés az átlagos éves gyakoriságban.

A klímamodellek azt jelzik, hogy a következő negyven évben a délnyugati és az északkeleti határvidéken a nagy havazások számában csökkenése várható, viszont az ország nagy részén nem várható változás, sőt a Dunántúl északi részén és a Bükkben még kisebb növekedésre is lehet számítani.

Majd 2081–2100-ra – szintén a pesszimista forgatókönyv szerint – az Északi-Középhegységben és a Bakonyban, ahol egyébként is a legtöbbször fordult elő havazás: évente átlagosan tíz-tizenöt nappal kevesebb havazásra lehet számítani – írták.

Szabó Péter és Pongrácz Rita kutatásában arra hívta fel a figyelmet, hogy „ha gyorsan megkezdjük az antropogénkibocsátás mérséklését, a zöldítést, ezzel pedig elérjük a koncentrációváltozás lassulását (2100-ra akár a megállítását is), akkor a havazások esetén a várható csökkenés csak kisebb mértékű lehet”.

Az eddigi trendek visszafordulása csak abban az esetben lehetséges, ha az emberi kényszerhatást minél hamarabb és minél gyorsabban visszafogjuk, így unokáink is élvezhetik majd a havas táj szépségét” – fogalmaztak a kutatók.

Borítókép: Havas táj Kékestetőn 2021. december 3-án (Fotó: MTI/Komka Péter)