–A fúziós energia a tiszta, korlátlan energia Szent Grálja – mondta Annie Kritcher, a Lawrence Livermore National Laboratory munkatársa, a National Ignition Facilityben 2020–21-ben végzett kísérletek vezető tervezője. Ezekben a kísérletekben a fúzió körülbelül tízszer annyi energiát termelt, mint amennyit az üzemanyag felmelegítésére fordítottak, de a teljes felhasznált energia kevesebb mint tíz százalékát állították elő, ami azt jelenti, hogy a folyamat továbbra sem hatékony. A lézerimpulzus hossza körülbelül tíz nanoszekundum (a nanoszekundum a másodperc milliárdod része) volt, míg a fúziós energiatermelés 0,1 nanoszekundum alatt végbement. Zylstra szerint ahhoz, hogy a fúziót fenntartható módon használhassuk energiatermelésre, nagyon sok feladatot kell megoldani. Rendkívül összetett technológiai kihívásról van szó, komoly befektetésekre és innovációra lesz szükség ahhoz, hogy gazdaságos legyen. A jelenlegi berendezés legfeljebb napi egy kísérletet tud végezni, míg egy erőműben másodpercenként tízre lenne szükség. Az energiatermelő fúziót évtizedes léptékű kihívásnak tekinti, mire életképes energiaforrás lehet belőle.
A lézeres fúzió mellett mágneses plazmaberendezésekkel is sok fejlesztés zajlik. A világméretű összefogásban, jelentős magyar részvétellel a 2025 körül induló ITER kísérlet lesz az első, amely várhatóan reaktorkörülmények között demonstrálja a fúziós energiatermelést.
Borítókép: Most először az üzemanyagban fellépő reakciók biztosították a fűtés nagy részét (Fotó: Reuters/Damien Jemison)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!