Természetesen izgalmas esemény volt a Webb űrbe juttatása, de a tudósok és a mérnökök számára az a csúcspont, amikor egy csillag fénye sikeresen eljut a rendszeren keresztül a Földre
– idézte a BBC Michael McElwaint, a NASA marylandi Goddard Űrrepülési Központjának tudósát. Ahhoz, hogy a felbocsátás után fél évvel, várhatóan a nyár elején megkezdődhessenek az első tudományos megfigyelések, pontosan be kell szabályozni az űrtávcső optikai rendszerét és kalibrálni kell az összes műszert.
A tükrök kalibrálása az egyik legfontosabb feladat, hiszen mindegyiknek tökéletesen illeszkednie kell ahhoz, hogy a teleszkóp tiszta képet készíthessen. A teleszkóp két képet lőtt, hogy segítse ezt a folyamatot. Az első a főtükör „szelfije”.
A felvételen az egyik tükör sokkal fényesebb a többinél, aminek az az oka, hogy az közvetlenül egy fényes csillagra mutat, míg a többiek másfelé néztek.
A második felvételen a HD 84406 nevű csillag látható a Nagy Göncöl csillagképben. A beállítási folyamat várhatóan három hónapig tart, majd a JWST elkezdi az exobolygók, csillagok és távoli galaxisok megfigyelését.
A tavaly decemberben útnak indított, tízmilliárd dollárból épített, 6,2 tonnás Webb-űrteleszkóp tükrének átmérője 6,5 méter – az 1990-től működő 12,2 tonnás Hubble-űrteleszkópé 2,4 méter. Az eredetileg tizenöt éves élettartamra tervezett Hubble már 31 éve szolgálja a tudományt, a Webbet első lépésben tíz évre tervezik, de ha elődjéből indulunk ki, elképzelhető, hogy két évtizedig segíti a csillagászokat és a fizikusokat.
Borítókép: Művészi ábra a James Webb-űrtávcsőről. (Fotó: NASA)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!