Az újrahasznosítás során keletkező veszteséget is figyelembe véve csupán a műanyaghulladék 9 százalékát hasznosították újra, miközben 19 százalékot elégettek, és majdnem 50 százalék az ellenőrzött hulladéklerakókban végezte. A fennmaradó 22 százalékot illegális szeméttelepeken helyezték el, nyílt gödrökben égették el, vagy a környezetbe jutott - foglalta össze a jelentés.
A világjárvány miatt 2020-ban az előző évhez képest 2,2 százalékkal csökkent a műanyagok felhasználása. Az egyszer használatos műanyagok mennyisége viszont nőtt, és az előrejelzések szerint a gazdaság fellendülésével a teljes felhasználás további növekedése várható.
Az elszabaduló globális felmelegedés és szennyezés miatt döntő fontosságú, hogy az országok összehangolt és globális megoldásokkal válaszoljanak a kihívásra
– hangsúlyozta Mathias Cormann, az OECD főtitkára a jelentésben.

A szervezet a probléma megoldására több javaslatot sorolt fel, köztük az újrahasznosított műanyagok piacának fejlesztését, amelyek az összes műanyagnak csak hat százalékát teszik ki, nagyrészt azért, mert drágábbak.
A műanyag környezeti lábnyomának csökkentésével kapcsolatos új technológiák a termékkel kapcsolatos összes innovációnak csupán 1,2 százalékát jelentik
– hívta fel a figyelmet Cormann.
A szervezet a fenntarthatóbb „műanyag-életciklus” kialakítása mellett azt is kiemelte, hogy a politikának a teljes fogyasztást is vissza kell fognia. Emellett jelentős beruházásokat sürgetett az alapvető hulladékgazdálkodási infrastruktúrába: évi 25 milliárd eurót javasolt az alacsony és közepes jövedelmű országok erőfeszítéseire.
Az OECD a jelentést az ENSZ február 28-án Nairobiban kezdődő Környezetvédelmi Közgyűlése előtt publikálta, ahol várhatóan hivatalos tárgyalások kezdődnek egy jövőbeli nemzetközi műanyagegyezményről.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!