Üzemanyagevő mikrobák az Antarktiszon

Argentin tudósok őshonos mikroorganizmusokat használnak üzemanyagokból és műanyagokból származó szennyezések megtisztítására az Antarktiszon.

ANTARCTIC-ENVIRONMENT/MICROBES Fotó: FLORENCIA BRUNETTI

Az 1961 nyarán hatályba lépett Antarktisz-egyezmény – amelyet napjainkig 47 ország, köztük Magyarország írt alá – szigorúan szabályozza a déli földrész nemzetközi jogi helyzetét. Eszerint az Antarktisz védett terület, ahol tudományos kutatás folyhat, ugyanakkor mindenféle katonai tevékenység tiltott. A déli kontinens területét az egész emberiség érdekében kizárólag békés célokra használhatják, és nem válhat nemzetközi viszály helyszínévé vagy tárgyává. Argentin szakemberek betartják az egyezményt: a déli kontinens különleges élőlényeit kutatják.

Az általuk felfedezett mikrobák természetes tisztítórendszerként távolítják el a dízelolaj-szennyezést a talajból; a dízelt elektromos áram termelésére és hőforrásként használják a kutatóbázisok.

– Az antarktiszi talajban élő őshonos mikroorganizmusok – baktériu­mok és gombák – szennyezett környezetben is életképesek maradnak. Sőt! Ezek felfalják a szénhidrogéneket

– mondta Lucas Ruberto biokémikus. Ami számunkra szennyező, az nekik élelmiszer lehet. (A kutató decemberben az Antarktiszon található hat állandó argentin bázis egyikébe, Carlinibe utazott, majd karanténba került, nehogy koronavírust vigyen oda, ahol eddig csupán elszigetelt esetek történtek.)

Az őshonos mikroorganizmusok felhasználásával az eddigi tapasztalatok szerint a szennyeződések 60-80 százalékát távolíthatják el. A körülmények optimalizálása érdekében a csapat nitrogénnel, a levegő páratartalmának szabályozásával és levegőztetéssel segítette az apró élőlények munkáját.

– Ezzel elérjük, hogy a mikroorganizmusok nagyon hatékonyan csökkentik a szennyeződéseket

– mondta a Reutersnek Lucas Roberto. A csapat a dízelolaj után azt kezdte kutatni, hogy a mikrobák miként segíthetnének a műanyaghulladék eltakarításában. Nem elméleti a probléma. Dusan Materic, az Utrechti Egyetem munkatársa idén január­ban jelentette be, hogy a Déli- és az Északi-sarkvidéken is kimutattak nanoműanyagokat. Ez azért nagyon fontos fejlemény, mert a nanoműanyagok a mikroműanyagokhoz viszonyítva toxikológiailag nagyon aktívak.

A kutatók műanyagmintákat gyűjtenek az antarktiszi tengerekből, majd megvizsgálják, hogy a mikroorganizmusok megeszik-e a műanyagokat. Natha­lie Bernard biokémikus, a műanyagok biológiai lebontásának szakértője szerint ha az derül ki, hogy valóban lebontják ezeket az anyagot, akkor a következő lépés annak megértése, miként teszik ezt.

Borítókép: Reuters