A Földről előkerült meteoritok közel kétharmadát az Antarktiszon találták meg.
A kőzetek jó állapotban maradnak fenn a kontinens szélsőséges, fagyos időjárási körülményei között, sötét színükkel pedig kiemelkednek a havas háttérből. Miután egy meteorit lehull az Antarktisz területére, a hó felhalmozódik körülötte, ami idővel tömörödik és jéggé válik, beágyazva a kőzetet a jégtakaróba.
A legtöbb jégbe zárt meteorit belekerül az óceánba, néhány azonban a jégtáblák felszínén marad, ahol a szél és egyéb környezeti tényezők hatására azúrkék színű jég keletkezik. Ha az antarktiszi jég áramlásának módja és a többi környezeti hatás is megfelelő, akkor a meteoritok ezen a felszínen maradnak, ahol a kutatók könnyen rájuk bukkanhatnak.
Az eddig itt megtalált meteoritok nagy része a kék jég területéről került elő, sokan a puszta szerencse vagy a múltbeli tapasztalatok alapján keresték és találták meg a köveket, költséges felderítőküldetések során.
Számításaink szerint több mint 300 ezer meteorit található az antarktiszi jégtakaró felszínén
– tette hozzá. Ez pedig azt jelenti, hogy az eddig előkerült mintegy 45 ezer kőzet az összes ott található meteoritnak mindössze az 5–13 százalékát teszi ki, a leletek nagy része még ott rejtőzik.
Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a program nem százszázalékos pontosságú, tehát előfordulhat, hogy a kutatócsoport expedíciót indít egy, a program által ígéretesnek vélt helyre, ott azonban nem találnak meteoritot. A kutatónő hozzátette, hogy a jövőbeli sikertelen küldetések segíthetnek finomítani és pontosítani a szoftvert.
Az eredeti cikk ITT olvasható.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)